Ki kaphat havi 34 ezer forintos ösztöndíjat?

Pályázhattok-e köztársasági ösztöndíjra, ha keresztfélévben kezdtétek el az egyetemet? Mely félévek eredményei számítanak? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
A köztársasági ösztöndíjjal összesen 340 ezer forintot kaphattok
Shutterstock

Szeretnék köztársasági ösztöndíjra pályázni, de keresztfélévben, februárban kezdtem el a mesterképzést. Az alapszakom hét féléves volt, az utolsó szemeszterben már csak a szakmai gyakorlatot kellett teljesíteni. Pályázhatok az ösztöndíjra? Ha igen, melyik két félév eredményét kell megadnom?

Igen, akkor is pályázhattok köztársasági ösztöndíjra, ha keresztfélévben, 2015. februárjában kezdtétek a mostani képzéseteket, ha az őszi félévben is volt aktív hallgatói jogviszonyotok.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a kérdéseinkre küldött válasza szerint ebben az esetben a jelenlegi, 2014/2015-ös tanév két félévének eredményeit kell megadnotok, tehát az ősziét, illetve a június-júliusban befejeződő tavasziét. Ez abban az esetben is igaz, ha az egyik olyan szakmai gyakorlat volt, amelyre nem kaptatok érdemjegyet.

köztársasági ösztöndíjra, amely 10 hónapon keresztül havi 34 ezer forintot jelent, akkor pályázhattok, ha nappali tagozatos alap-, mester- vagy osztatlan képzésben tanultok, valamint ha a jelenlegi vagy a korábbi tanulmányaitok során legalább két szemeszterre bejelentkeztetek (vagyis van legalább két aktív félévetek) és legalább 55 kreditet szereztetek. A pályázatot a saját egyetemeteken, főiskolátokon kell leadnotok, általában június végéig, július elejéig. A köztársasági ösztöndíjról a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Az egyetemisták és főiskolások számára elérhető összes ösztöndíjról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.