A Magyar Táncművészeti Főiskola két hallgatója, a 18 éves Kovács Noel és a 17 éves Kovács Kristóf is bejutott idén a fiatal balettművészek egyik legrangosabb nemzetközi találkozójaként számon tartott svájci Prix de Lausanne Nemzetközi Balettverseny középdöntőjébe.
Mindkét táncos a főiskola VII. évfolyamos hallgatója, évfolyamvezető balettmesterük Macher Szilárd, az intézmény művészképző intézetének igazgatója - olvasható a Magyar Táncművészeti Főiskola sajtóközleményben. A 43. nemzetközi balettversenyt idén február 1. és 8. között rendezik meg.
Kovács Noel először jutott ki Lausanne-ba, de korábban már számos külföldi fesztiválon képviselte nagy sikerrel a főiskolát. A versenyre Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjéből Desiré herceg egyik szólóját viszi. Kovács Kristóf már tavaly is résztvevője volt a svájci megmérettetésnek és szereplésével számos ösztöndíjat nyert. A 17 éves hallgató a Giselle című balettből Albert variációjával készül. Erőssége a technikai felkészültség és az érett előadóművészi képesség.
A Prix de Lausanne résztvevőinek minden évben lehetőségük van arra, hogy a legnevesebb kortárs koreográfusok egy-egy darabjának elsajátításával bekapcsolódjanak a nemzetközi táncvilág vérkeringésébe. Idén az ausztrál Louise Deleur, a spanyol Goyo Montero és a brit Richard Wherlock művei közül választhattak a táncosok. A magyar indulókat a főiskola művésztanára, a neves hazai kortárs alkotó Kulcsár Noémi készítette fel. A kilenctagú zsűriben idén helyet kapott Szakály György, a Táncművészeti Főiskola rektora is.
A Prix de Lausanne különleges helyet foglal el a klasszikus balettiskolák nemzetközi világában, itt nem díjakat osztanak ki, hanem továbbtanulási lehetőségeket, ösztöndíjakat kínálnak fel a kiválasztottaknak, a legértékesebbeket az első hat helyezettnek - idézte fel közleményében az intézmény.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
