Két magyar főiskolás is bejutott az egyik nemzetközi balettverseny középdöntőjébe

A Magyar Táncművészeti Főiskola két hallgatója, a 18 éves Kovács Noel és a 17 éves Kovács Kristóf is bejutott idén a fiatal balettművészek egyik legrangosabb nemzetközi találkozójaként számon tartott svájci Prix de Lausanne Nemzetközi Balettverseny középdöntőjébe.

  • MTI
MTI / Kálmándy Ferenc

Mindkét táncos a főiskola VII. évfolyamos hallgatója, évfolyamvezető balettmesterük Macher Szilárd, az intézmény művészképző intézetének igazgatója - olvasható a Magyar Táncművészeti Főiskola sajtóközleményben. A 43. nemzetközi balettversenyt idén február 1. és 8. között rendezik meg.

Kovács Noel először jutott ki Lausanne-ba, de korábban már számos külföldi fesztiválon képviselte nagy sikerrel a főiskolát. A versenyre Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjéből Desiré herceg egyik szólóját viszi. Kovács Kristóf már tavaly is résztvevője volt a svájci megmérettetésnek és szereplésével számos ösztöndíjat nyert. A 17 éves hallgató a Giselle című balettből Albert variációjával készül. Erőssége a technikai felkészültség és az érett előadóművészi képesség.

A Prix de Lausanne résztvevőinek minden évben lehetőségük van arra, hogy a legnevesebb kortárs koreográfusok egy-egy darabjának elsajátításával bekapcsolódjanak a nemzetközi táncvilág vérkeringésébe. Idén az ausztrál Louise Deleur, a spanyol Goyo Montero és a brit Richard Wherlock művei közül választhattak a táncosok. A magyar indulókat a főiskola művésztanára, a neves hazai kortárs alkotó Kulcsár Noémi készítette fel. A kilenctagú zsűriben idén helyet kapott Szakály György, a Táncművészeti Főiskola rektora is.

A Prix de Lausanne különleges helyet foglal el a klasszikus balettiskolák nemzetközi világában, itt nem díjakat osztanak ki, hanem továbbtanulási lehetőségeket, ösztöndíjakat kínálnak fel a kiválasztottaknak, a legértékesebbeket az első hat helyezettnek - idézte fel közleményében az intézmény.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.