Késnek a fizetések a Nyugat-magyarországi Egyetemen

Késnek a fizetések a Nyugat-magyarországi Egyetemen - derül ki az eduline birtokába jutott dékáni körlevélből.

  • Eduline
Hoffmann Rózsa - még oktatási államtitkárként - 2012-ben, a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Nincs pénz, késnek a fizetések
MTI / Filep István

Késnek a fizetések a Nyugat-magyarországi Egyetemen - derül ki az eduline birtokába jutott dékáni körlevélből. Szabó Péter, az Apáczai Csere János Kar vezetőjének levelében az áll: a szeptemberi bérek az egyetem likviditási helyete miatt késnek, a rektor és a gazdasági főigazgató szerdán azonban már tárgyalt Klinghammer István felsőoktatási államtitkárral az intézmény anyagi helyzetéről.

"A szeptember havi bérek átutalása jövő hét elejétől várhatóan felgyorsul, és – az elmúlt hónapok gyakorlata szerint – a beérkező pénzeszközök függvényében, a legkisebb jövedelmektől kezdve, folyamatosan – várhatóan október 21-ig – megtörténik" - zárul a levél.

Nem ez az első alkalom, hogy késnek a fizetések a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a májusi fizetéseket is jókora csúszással kapták meg a dolgozók, akkor ugyanis az intézmény kincstári főszámlájának terhére több cég azonnali fizetési meghagyást nyújtott be.

Az egyetem - több más felsőoktatási intézményhez hasonlóan - komoly anyagi problémákkal küzd: Faragó Sándor rektor május végén jelentette be, hogy nem tudják tovább finanszírozni a székesfehérvári geoinformatikai kart, ezért az oktatók és a dolgozót többségét elbocsátják, a képzéseket pedig Sopronba költöztetik át.

Az intézmény tavaly 7,3 milliárd forint támogatást kapott, idén ez az összeg 5,1 milliárdra csökkent - igaz, a felsőoktatási államtitkárság május végén azt közölte, az intézmény 1,5 milliárd forintot kap a struktúraváltási alapból.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.