Keretszámvágás: a minisztérium szerint eleget egyeztettek a rektorokkal és a HÖOK-kal

A felsőoktatás átalakításánál a kormány nagyon sok alkalommal egyeztetett a rektori konferenciával és a hallgatói...

  • Eduline
MTI / Földi Imre

A felsőoktatás átalakításánál a kormány nagyon sok alkalommal egyeztetett a rektori konferenciával és a hallgatói önkormányzatok képviselőivel, és véleményüket figyelembe vette - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkársága pénteken az MTI-vel. A rektori konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának vezetői csütörtökön kijelentették: a legújabb, csupán 10 ezer teljes ösztöndíjas hely kiosztásáról szóló tervezetet nem látták, utoljára két hete egyeztettek a minisztériummal, de akkor még 30 ezer állami ösztöndíjas hallgatói helyről volt szó.

A közleményben azt írták: az elmúlt egy évben a rektori konferencia és a hallgatói önkormányzatok megismerhették a kormány koherens és következetes elképzelését a felsőoktatás átalakításáról, és elmondhatták róla a véleményüket. Ezeket a kormány minden esetben figyelembe vette, és amennyiben illeszkedett a felsőoktatási stratégiába, beépítette abba - szögezték le.

Kiemelték: az alanyi jogon járó támogatások korszaka, az adófizetők pénzéből finanszírozott, véget nem érő tanulmányok ideje lejárt. A dokumentumban fontosnak nevezték, hogy a hallgatók is felelősséget vállaljanak képzésük eredményességéért, a felsőoktatási intézményeknek pedig a tanulmányi kínálat végtelen bővítése helyett az oktatás minőségére és a piacképes végzettség nyújtására kell helyezniük a hangsúlyt.

Az érték- és minőségközpontú átalakítással sok korábban élvezett kiváltság szűnik meg, értelemszerűen számos érdeksérelmet okozva a korábban ezt élvező csoportoknak - jegyezték meg. Várhatóan hány államilag finanszírozott hely lesz a felsőoktatásban? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.