Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Stiller Ákos
A kutatóintézet által jegyzett összegzés szerint 2012 és 2013 a felsőoktatás költségvetési kiadásaiban radikális csökkentést hozott, és a GDP-hez viszonyított arány az alacsony szinten stagnálásból csökkenésbe ment át.
Kitérnek arra is, hogy az egyetemek, főiskolák támogatása - 2010-ig 180-190 milliárd forint - 2013-ig fokozatosan csökkenve mintegy harmadával lett kisebb, bár az idén van elmozdulás 123 milliárd forintról 136,7 milliárd forintra, ugyanakkor a tartalékképzések, elvonások miatt ez az összeg 5-10 százalékkal lehet kevesebb. A tanulmányról itt olvashattok.
A minisztérium ezzel kapcsolatban az MTI-vel azt közölte, hogy a tanulmányban szereplő számok a költségvetésnek az Emmi azon fejezetére vonatkoznak, amely az állami egyetemek és főiskolák közvetlen működési támogatására szolgáló forrásokat tartalmazza, miközben a felsőoktatás teljes állami támogatása számos más jogcímen és költségvetési forrásból történik. A magyar felsőoktatás finanszírozási szintjének megítélése szempontjából nem ezen egyetlen tétel, hanem az intézmények működésére fordított összes forrás a lényeges - hangsúlyozták.
A felsőoktatási intézmények összesen mintegy 480-490 milliárd forintból gazdálkodtak a 2013-as évben, ez a GPD 1,5-1,6 százaléka. Ez a tanulmányban szereplő számoknál lényegesen magasabb összeg korántsem csak a költségtérítési díj bevételekből, a külföldi hallgatók képzéséből származó bevételekből áll össze, hanem számos más költségvetési forrásból.
Ezek közül kiemelendő a struktúraváltási alap, amely 2013-ban az eredetileg tervezett 11 milliárd helyett 16 milliárd forint forrást jelentett, a kiemelt, kiváló és kutatóegyetemek 10 milliárd forintos külön forrásból történő támogatása, a nem állami intézmények működésére folyósított mintegy 10 milliárd forint, az egyes európai uniós pályázati forrásokhoz az NGM által biztosított önrész-finanszírozás, az előző kormányok alatt létrejött és a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb problémáját jelentő PPP konstrukciókból eredő 50 százalékos állami önrész-finanszírozás biztosítása, számos speciális feladat finanszírozása - sorolták.
Emellett akkor, amikor a magyar felsőoktatás finanszírozási szintjéről és működési forrásairól akar valaki képet alkotni, megtévesztő az is, ha nem vesz tudomást a legkülönbözőbb pályázati programokon keresztül érkező és felhasznált, összességében igen jelentős mértékű európai uniós forrásokról.
A dokumentum a felsőoktatási problémák látványos jeleként értékeli, hogy a költségvetési felügyelők által ellenőrzött 20 felsőoktatási intézmény lejárt adósságállománya a 2012 augusztusi 2,5 százalékról 2013 júniusára a duplájára nőtt, egyes állami fenntartású intézményeknél a 2013-as állami támogatás a 2011-es felére, kétharmadára esett vissza (példaként említik többek között a Szolnoki Főiskolát, az Eszterházy János Főiskolát, a Nyugat-magyarországi Egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet).
A szaktárca erre úgy reagált: a magyar felsőoktatási intézmények problémáit nem lehet annak alapján megítélni, hogy egyik év augusztusához képest a másik év júniusára az adósságállomány 2,5 százalékról 5 százalékra változott. Az intézmények adósságainak konszolidációjára, a lejárt állományok csökkentésére ugyanis évközben több alkalommal is jelentős forrásokat biztosított az Emmi, a nyár folyamán mintegy 5 milliárd forintot, az év végén további 11 milliárd forintot. A 2013 júniusra vonatkozó, önkényesen kiragadott év közbeni adatra lehet igaz, hogy nagyobb, mint az előző év augusztusi adata, de semmit nem jelent az intézmények 2013. évi és 2012. évi adósságállományának összehasonlítása szempontjából.
Megtévesztő a tárca szerint, hogy a tanulmány a 27 állami egyetem és főiskola közül általános érvényű problémaként említ olyan intézményeket (Szolnoki Főiskola, Nyugat-magyarországi Egyetem), amelyek a többi intézménynél súlyosabb problémákkal küszködtek, és épp emiatt az intézményi átlagot jelentősen meghaladó mértékű támogatásban is részesültek a struktúraátalakítási alapból. Az pedig, hogy akár az Eszterházy Főiskola, akár a Corvinus egyetem vagy a Szegedi Tudományegyetem támogatása felére esett volna vissza, tételesen nem igaz - közölték.
Végezetül arra hívják fel a figyelmet, hogy a felsőoktatásra 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban fordított számos költségvetési forrásból bárki kiragadhat olyan, különböző időpontokra vonatkozó, esetenként nem is összehasonlítható tételeket, amelyekkel prekoncepcióját igazoltnak véli, ám az ilyen prekoncepciókkal és módszertani hibákkal terhelt dolgozatok cseppet sem viszik előre a magyar felsőoktatás ügyét, legfeljebb megtévesztésre és hangulatkeltésre alkalmasak - írták.
