Hány félévre lehet szüneteltetni a tanulmányokat párhuzamos képzés esetén? Kell-e fizetni, ha valaki meggondolja magát, és nem fejezi be a szakot? Ezeket a kérdéseket kivételesen nem e-mailben vagy kommentben kaptuk, olvasónk a HVG Állásbörzén, az eduline-standnál tette fel őket.
Ha párhuzamos képzésre jársz, bármelyik szakon - egymással függetlenül - szüneteltetheted a tanulmányaidat. Egyszerre maximum két félévig lehetsz passzív státuszban, kivéve, ha a kötelezettségeidnek szülés, baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibádon kívül nem tudsz eleget tenni.
Ha állami ösztöndíjasként tanulsz, de félbehagyod a tanulmányaidat, a kapott ösztöndíj 50 százalékát kell visszafizetned: ugyanez vonatkozik azokra is, akik a képzési idő másfélszerese alatt nem szerzik meg az oklevelet. Nem kell fizetned viszont, ha felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy mesterképzésen az első félév után, osztatlan képzésen pedig legkésőbb a második félév után gondolod meg magad. Az állami ösztöndíj feltételeiről itt olvashatsz részletesen.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
