Keddre hívta össze a felsőoktatás átalakításáról január óta egyeztető, a Magyar Rektori Konferencia, a HÖOK, a...
Keddre hívta össze a felsőoktatás átalakításáról január óta egyeztető, a Magyar Rektori Konferencia, a HÖOK, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát képviselő Felsőoktatási Kerekasztalt az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A fő téma a május végén készített, 18 oldalas szakértői anyag lesz, amely többek között a kancellárok kinevezésének időpontját és a rektorválasztás régi-új rendjét is tartalmazza, emellett négy kategóriába - nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola és helyi, térségi főiskola - sorolja az állami felsőoktatási intézményeket. A szakértői anyagról itt olvashattok.
Az anyag a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Pannon Egyetem mellett a Miskolci Egyetemet is a szakegyetemek közé sorolja, az intézmény hallgatói és oktatói pedig már most tiltakoznak a "leminősítés" terve ellen. A hétfő estére virrasztást szervező hallgatók szerint „ez az intézmény nem-műszaki karainak leépítését is jelentené (…) a Miskolci Egyetem méltó rá, hogy ne szakegyetemként, hanem ún. nemzeti tudományegyetemként működhessen a kormányzati koncepció megvalósulása esetén”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
