Miskolci Egyetem: karok szűnhetnek meg a rektor szerint

Karokat és szervezeti egységeket vonhat össze, szüntethet meg, illetve képzéseket függeszthet fel a Miskolci Egyetem...

  • Eduline
Wikipedia

Karokat és szervezeti egységeket vonhat össze, szüntethet meg, illetve képzéseket függeszthet fel a Miskolci Egyetem, hogy megkapja a 700 millió forintos támogatást a felsőoktatási struktúraváltásra elkülönített alapból. Torma András, az intézmény újonnan kinevezett rektora a boon.hu-nak adott interjúban elmondta: enélkül nem tudják teljesíteni a 2013-as költségvetést. A rektor hozzátette: a felfüggesztés, illetve kivezetés a tíz főnél alacsonyabb létszámmal működő szakokat érintheti.

Az öt évvel ezelőtti 8 milliárdot meghaladó állami támogatás mára 4,5 milliárd forinttal csökkent. A legnagyobb veszteséget azonban az utóbbi évben szenvedte el az egyetem, amikor a korábbi évhez képest 1,5 milliárdos forráskivonás történt - mondta Torma.

A legújabb, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által tárgyalt vitaanyag négy kategóriába osztja az intézményeket: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, helyi, illetve kistérségi főiskola. A Miskolci Egyetem szakegyetemként szerepel a dokumentumban - a rektor szerint azonban, mivel ez egy vitaanyag, nem szabad belőle következtetéseket levonni.

A "leminősítéssel" szűkülne az egyetem képzési profilja, és a nemzeti tudományegyetemeknél kevesebb állami támogatásra számíthatna. Egy törvénymódosítási tervezet szeptemberben kerül a parlament elé - ezzel kapcsolatban Torma elmondta: nem lehet tudni, hogy mi lesz a sorsuk az egyes intézményeknek, és mi lesz a gazdasági ügyekkel, lesz-e például kancellár. "A hírek általában egymásnak ellentmondanak" - tette hozzá. Az Emmi a vitaanyaggal kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott: nem a tárca, hanem az egyetem szenátusa dönt a szakok "életben maradásáról vagy megszüntetéséről".

Torma szerint a Miskolci Egyetem nem lehet a hetvenes évek szintjére leredukálni, amikor az egyetemen csak mérnökök tanultak, mivel ma már jogász, közgazdász, bölcsész, zenész és egészségügyi szakemberek képzése is folyik.

"A Miskolci Egyetem jelen állapotában megfelel mindazon követelményeknek, amelyeket a nemzeti tudományegyetemekkel szemben támasztanak" - mondta a rektor, hozzátéve: az intézmény az észak-magyarországi régió szellemi központjának szerepét tölti be, ha ezt elvennék tőle, az az egész régió leértékelését és az amúgy is hátrányos helyzet további romlását eredményezné. Torma szerint, ha a diákok itt tanulnak, akkor van rá esély, hogy itt is maradnak, míg más régiókból nem szívesen jönnek a térségbe dolgozni.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.