Kamu doktorik, megvásárolt nyelvvizsgák - a legnagyobb botrányok

A Schmitt Pál doktori disszertációja körül kirobbant plágiumbotrány nem az első a magyar politikai életben.

  • Eduline

MTI/Filep István

A Schmitt Pál doktori disszertációja körül kirobbant plágiumbotrány nem az első a magyar politikai életben. Zavaros életrajzok, megvásárolt nyelvvizsgák, alaptalanul feltüntetett doktori címek eddig is fel-felbukkantak - írja a hvg.hu.

Dobolyi Alexandra önéletrajza például hemzsegett a pontatlanságoktól abban az időszakban, amikor még az Európai Parlament szocialista frakciójának tagjaként tevékenykedett (2004-2009). A tanulmányairól szóló részek egészen zavarosak voltak, de az sem volt világos, miért tüntette fel saját magát az I. kerület díszpolgáraként, amikor ennek nyoma sem volt a Budavári Önkormányzat honlapján.

A legfurcsább önéletrajzi elem azonban az ő esetében is a doktori cím jogosulatlan használata volt. Ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk, Dobolyi – legalábbis életrajzai és a róla szóló írások tanúsága szerint – 2000 (?) után doktori iskolába járt, az viszont nem teljesen világos, hogy hol és mit tanult. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.