A Schmitt Pál doktori disszertációja körül kirobbant plágiumbotrány nem az első a magyar politikai életben.
A Schmitt Pál doktori disszertációja körül kirobbant plágiumbotrány nem az első a magyar politikai életben. Zavaros életrajzok, megvásárolt nyelvvizsgák, alaptalanul feltüntetett doktori címek eddig is fel-felbukkantak - írja a hvg.hu.
Dobolyi Alexandra önéletrajza például hemzsegett a pontatlanságoktól abban az időszakban, amikor még az Európai Parlament szocialista frakciójának tagjaként tevékenykedett (2004-2009). A tanulmányairól szóló részek egészen zavarosak voltak, de az sem volt világos, miért tüntette fel saját magát az I. kerület díszpolgáraként, amikor ennek nyoma sem volt a Budavári Önkormányzat honlapján.
A legfurcsább önéletrajzi elem azonban az ő esetében is a doktori cím jogosulatlan használata volt. Ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk, Dobolyi – legalábbis életrajzai és a róla szóló írások tanúsága szerint – 2000 (?) után doktori iskolába járt, az viszont nem teljesen világos, hogy hol és mit tanult. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A 2026-os választásokon kétharmadot szerző Tisza Párt elnöke ünnepi beszédében külön szólt a fiatalokhoz is. Ezen kívül többek között lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt és megígérte, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
