Jövő héten tárgyalja a felsőoktatási stratégiát a kormány

November 27-i ülésén tűzi napirendjére a felsőoktatási stratégiát a kormány - írta meg nem nevezett forrásból...

  • MTI
A felsőoktatási kerekasztal tagjai - a stratégia jövő héten kerülhet a kormány elé
MTI / Bruzák Noémi

November 27-i ülésén tűzi napirendjére a felsőoktatási stratégiát a kormány - írta meg nem nevezett forrásból származó értesülését a Magyar Hírlap. A napilapnak Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke azt mondta: "Ez a szeptemberben elfogadott anyag tagadhatatlanul jobb a korábbi változatnál". 

Az FDSZ elnöke jó elképzelésnek tartja különböző intézménytípusok definiálását, ezzel együtt a közösségi főiskolák kialakítását. Hiányosságnak tartja azonban, hogy az anyag nem ad választ arra, milyen mérőszámok alapján történik az intézmények kategorizálása.

Balog Zoltán múlt héten arra a kérdésre, hogy a felsőoktatási törvény módosítása még idén a parlament elé kerülhet-e, azt mondta: ez azon múlik, hogy mi lesz a sorsa a felsőoktatási kerekasztal munkaanyagának. Mint mondta: azt vállalták, hogy beviszik a kormány elé a munkaanyagot.

Hangsúlyozta: ő azt forszírozza, hogy a kabinet minél előbb tárgyaljon róla, hogy legyen idő, - ha szükséges -, még ebben ciklusban elfogadni a változtatásokat. Ez nem egy komplex, átfogó stratégia, hanem a lényeges irányokat jelöli ki - rögzítette.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.