Három nappal azután, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a hallgatói szerződéseket szabályozó...
Három nappal azután, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendeletet, az Országgyűlés támogatta, hogy a felsőoktatási törvény rendelkezzen azok szabályairól. Az oktatási bizottság erre vonatkozó módosító indítványát 278 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadta el a parlament pénteken. A javaslatot az MSZP kivételével minden frakció megszavazta.
Az Ab keddi döntésében úgy foglalt állást: a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés tartalmát. Az Ab-nél - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megkeresése után - az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a felsőoktatásról szóló törvény bizonyos rendelkezéseinek és a hallgatói szerződésekről szóló, augusztus 1-jén hatályba lépő rendeletnek a megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatóknak a felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát is. Mindezt az Ab szerint törvényben kell meghatározni.
Ezt a parlament oktatási bizottsága már az Ab-döntés másnapján javasolta is, és benyújtotta a megsemmisített kormányrendelettel tartalmilag azonos módosító indítványát a felsőoktatási törvényhez. A testület indoklásában azt írta, hogy a következő tanévre jelentkezők a hallgatói szerződés feltételeit már idén januárban, a jelentkezési határidőt megelőzően megismerhették.
A szabályozás megismerésére megfelelő idő állt rendelkezésre, a kormányrendelettel azonos törvényi szabályozás ezért nem tekinthető visszamenőleges hatályúnak - olvasható az indoklásban.
A kormány tervei szerint azoknak a hallgatóknak kell szerződést kötniük, akik állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal szeretnék folytatni tanulmányaikat. A koncepció alapján a szerződés a hallgató és az állam között jön létre: utóbbi vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja ösztöndíj formájában, a hallgató pedig azt, hogy a diplomáját a megszabott időn - a képzési idő másfélszeresén - belül megszerzi, és a végzéstől számított húsz éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik.
Ha tehát valaki három évig vett részt állami ösztöndíjjal támogatott képzésben, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia. A felsőoktatási törvény módosításáról jövő csütörtökön dönt a parlament.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
