Jönnek a változások: több egyetem képzési kínálatát alakíthatják át

Egyeztetések kezdődnek két hét múlva a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola rektoraival arról, hogy képzéseik megszervezése optimális-e - nyilatkozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára a Kisalföld megyei napilap csütörtöki számában.

  • MTI
Fazekas István

Palkovics László elmondta, hogy az intézmények egymástól veszik el a hallgatókat, ha ugyanazt a szakmát négy helyen oktatják. Ennek szerinte nincs sok értelme, ezért az egyik lehetőség az, hogy átalakítják a jelenleg átfedésekkel teli képzési portfóliót. "Egyetemek átalakítása, karok ide-oda helyezése ugyanakkor mindig annak a függvénye, hogy a későbbi működőképesség szempontjából a változtatás jobb lesz-e vagy sem" - fogalmazott az államtitkár a Kisalföldnek.

Palkovics László beszélt arról is, hogy a magyar felsőoktatás nincs rossz állapotban, de vannak benne jól és rosszul működő intézmények. Szerinte az nem megy, hogy az utóbbiak az előbbiek rovására kapnak támogatást. "Minden intézménynek a saját kezébe kell vennie az ügyeit, nem a kormányzatra várnia" - hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a 29 állami egyetem, főiskola számának csökkentését, a politikus kifejtette: átszervezéssel, összevonással akkor lehet csökkenteni ezt a számot, ha jobban működő rendszer jön létre, megszüntetni viszont nem szabad. 

Október végére elkészül a felsőoktatási stratéga, amelyet utána a kormány elé terjesztenek, s az előkészítő folyamat részeként kereste fel az államtitkár a győri egyetem vezetését.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.