Jogi kommunikációs kurzust indít a szegedi jogi kar

A tantárgy érinti a jogi pálya számos kommunikációs sajátosságát, a jogi hivatásrendeket és az ügyvédi reklámokat is.

  • Eduline
pixabay.com

A kurzus érinti többek között a jogi kommunikáció célját és eszközeit, bemutatja a különböző jogi pályák, mint az ügyészség vagy a bíróság sajátos kommunikációs megoldásait, a közösségi média és az online kommunikáció modern kihívásait, az ügyvédség speciális helyzetét és hazai jogi szabályozását, de kitér a személyes márkaépítésre is, hazai és külföldi esettanulmányok felhasználásával.

„A jogi oktatásnak fel kell készítenie a fiatalokat egy megváltozott gazdasági környezetre, egy erős versenyhelyzetre, melyben a marketingnek, a pr-nek és személyes imázsnak kiemelt szerepe van. A legjobb példák segítségével próbálunk a hallgatók számára irányt mutatni és felvértezni őket egy versenyképes, nem csak jogszabály alapú tudással, melyet hasznosítani tudnak karrierjük során” – mondta el dr. Bende Máté, jogi kommunikációs szakértő, a kurzus vezetője.

Megszólalt az ELTE: nem megszüntetésről, hanem átszervezésről van szó

Az egyetem most közleményben reagált a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék megszűntetésével kapcsolatos hírekre. Nem megszüntetésről, hanem átszervezésről van szó az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékével kapcsolatban - derül ki az egyetem közleményéből. Az átszervezést ráadásul a megváltozott hallgatói igények miatt kialakult aránytalanságokkal indokolták.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.