Jogi kommunikációs kurzust indít a szegedi jogi kar

A tantárgy érinti a jogi pálya számos kommunikációs sajátosságát, a jogi hivatásrendeket és az ügyvédi reklámokat is.

  • Eduline
pixabay.com

A kurzus érinti többek között a jogi kommunikáció célját és eszközeit, bemutatja a különböző jogi pályák, mint az ügyészség vagy a bíróság sajátos kommunikációs megoldásait, a közösségi média és az online kommunikáció modern kihívásait, az ügyvédség speciális helyzetét és hazai jogi szabályozását, de kitér a személyes márkaépítésre is, hazai és külföldi esettanulmányok felhasználásával.

„A jogi oktatásnak fel kell készítenie a fiatalokat egy megváltozott gazdasági környezetre, egy erős versenyhelyzetre, melyben a marketingnek, a pr-nek és személyes imázsnak kiemelt szerepe van. A legjobb példák segítségével próbálunk a hallgatók számára irányt mutatni és felvértezni őket egy versenyképes, nem csak jogszabály alapú tudással, melyet hasznosítani tudnak karrierjük során” – mondta el dr. Bende Máté, jogi kommunikációs szakértő, a kurzus vezetője.

Megszólalt az ELTE: nem megszüntetésről, hanem átszervezésről van szó

Az egyetem most közleményben reagált a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék megszűntetésével kapcsolatos hírekre. Nem megszüntetésről, hanem átszervezésről van szó az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékével kapcsolatban - derül ki az egyetem közleményéből. Az átszervezést ráadásul a megváltozott hallgatói igények miatt kialakult aránytalanságokkal indokolták.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.