A tantárgy érinti a jogi pálya számos kommunikációs sajátosságát, a jogi hivatásrendeket és az ügyvédi reklámokat is.
A kurzus érinti többek között a jogi kommunikáció célját és eszközeit, bemutatja a különböző jogi pályák, mint az ügyészség vagy a bíróság sajátos kommunikációs megoldásait, a közösségi média és az online kommunikáció modern kihívásait, az ügyvédség speciális helyzetét és hazai jogi szabályozását, de kitér a személyes márkaépítésre is, hazai és külföldi esettanulmányok felhasználásával.
„A jogi oktatásnak fel kell készítenie a fiatalokat egy megváltozott gazdasági környezetre, egy erős versenyhelyzetre, melyben a marketingnek, a pr-nek és személyes imázsnak kiemelt szerepe van. A legjobb példák segítségével próbálunk a hallgatók számára irányt mutatni és felvértezni őket egy versenyképes, nem csak jogszabály alapú tudással, melyet hasznosítani tudnak karrierjük során” – mondta el dr. Bende Máté, jogi kommunikációs szakértő, a kurzus vezetője.
Megszólalt az ELTE: nem megszüntetésről, hanem átszervezésről van szó
Az egyetem most közleményben reagált a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék megszűntetésével kapcsolatos hírekre. Nem megszüntetésről, hanem átszervezésről van szó az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékével kapcsolatban - derül ki az egyetem közleményéből. Az átszervezést ráadásul a megváltozott hallgatói igények miatt kialakult aránytalanságokkal indokolták.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
