Jogi kommunikációs kurzust indít a szegedi jogi kar

A tantárgy érinti a jogi pálya számos kommunikációs sajátosságát, a jogi hivatásrendeket és az ügyvédi reklámokat is.

  • Eduline
pixabay.com

A kurzus érinti többek között a jogi kommunikáció célját és eszközeit, bemutatja a különböző jogi pályák, mint az ügyészség vagy a bíróság sajátos kommunikációs megoldásait, a közösségi média és az online kommunikáció modern kihívásait, az ügyvédség speciális helyzetét és hazai jogi szabályozását, de kitér a személyes márkaépítésre is, hazai és külföldi esettanulmányok felhasználásával.

„A jogi oktatásnak fel kell készítenie a fiatalokat egy megváltozott gazdasági környezetre, egy erős versenyhelyzetre, melyben a marketingnek, a pr-nek és személyes imázsnak kiemelt szerepe van. A legjobb példák segítségével próbálunk a hallgatók számára irányt mutatni és felvértezni őket egy versenyképes, nem csak jogszabály alapú tudással, melyet hasznosítani tudnak karrierjük során” – mondta el dr. Bende Máté, jogi kommunikációs szakértő, a kurzus vezetője.

Megszólalt az ELTE: nem megszüntetésről, hanem átszervezésről van szó

Az egyetem most közleményben reagált a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék megszűntetésével kapcsolatos hírekre. Nem megszüntetésről, hanem átszervezésről van szó az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékével kapcsolatban - derül ki az egyetem közleményéből. Az átszervezést ráadásul a megváltozott hallgatói igények miatt kialakult aránytalanságokkal indokolták.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.