Palkovics: jó, hogy bevezették a kancellári rendszert, csökkent a tartozás miatta

A felsőoktatási államtitkár szerint helyes döntés volt a kancellári rendszer bevezetése, jelentősen csökkent a felsőoktatási intézmények időarányos, ki nem fizetett adósságállománya.

  • MTI
Túry Gergely

Palkovics László pénteki online fogadóóráján úgy fogalmazott: a kancellárok rendszerének tavalyi bevezetése már az elmúlt csaknem egy évben megmutatta, hogy az egyetem szakmai-stratégiai (rektor) és operatív irányításának szétválasztása - mint ahogy az egyébként megtörtént a világ majdnem minden egyetemén - helyes döntés volt.

Az a tény, hogy az egyetem működésének irányítását egy csak azzal foglalkozó szakember végzi, egyértelmű eredményekhez vezetett: míg 2013-ban és 2014-ben az időarányos, ki nem fizetett adósságállomány meghaladta a 20 milliárd forintot augusztus végén, idén ez 9 milliárd - fejtette ki az államtitkár. Rámutatott: az intézmények stabil pénzügyi helyzetben vannak a likviditást, a bevételek és kiadások egyenlegét tekintve, és várhatóan az év végén a felsőoktatási rendszernek nagyon minimális lesz a hiánya.

Hozzátette: azok a források, amelyek a felelősebb gazdálkodás eredményeképp felszabadultak - mint azt a felsőoktatási stratégia tartalmazza - az intézményeknél maradnak, és azokat a minőségi oktatásra, kutatásra fordíthatják.

Nincs rossz viszony

Kitért arra is: a korábban vélelmezett rektor-kancellár rossz viszony nem következett be, és bár vannak vezetésbeli és megközelítésbeli eltérések, ezek mértéke nem veszélyezteti a hatékony együttműködést. Erről beszélt lapunknak Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora is, aki szerint személyfüggő, hogy sikeres-e a rendszer. A Corvinuson egy jó együttműködés jött létre, de a rektor tud olyan felsőoktatási intézményről, ahol nagy a surlódás a felek között. Erről bővebben itt olvashattok.

Jön az átlageredmény

Az MTI kérdésére arra a sajtóinformációra, miszerint az egyes képzési területeken központilag előírt tanulmányi átlagra lenne szükség az államilag finanszírozott helyek megtartásához, és ahhoz, hogy a hallgatót ne sorolják át önköltséges képzésre, azt válaszolta: a tervezet széles körű szakmai egyeztetését pénteken tartják. A hallgatókat leginkább érintő-érdeklő kérdés az átlageredmény, ami a törvénynek megfelelően "és" relációban jelent meg a munkamennyiségi követelménnyel együtt. A modellszámítások eredményei alapján fognak megállapodni először a szakmai egyeztetés szintjén, míg a végleges megállapodás a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén várható majd - jelezte Palkovics László.

Az államtitkár további felvetésre kitért arra, hogy szeptembertől 21 egyetem, csaknem 400 cég és az ezret közelítő hallgató részvételével indult el a duális képzés, aminek az első tapasztalatairól néhány hónap múlva lehet érdemben beszélni. Ami biztos, hogy a képzési forma iránti érdeklődés továbbra is nagyon nagy - rögzítette Palkovics László, aki közölte: a 2016-os tanévre vonatkozó szerződések előkészítése már folyik, november 13-ig fogják az erre vonatkozó javaslatokat benyújtani az egyetemek a Duális Képzési Tanácshoz.

Hangsúlyozta: a vállalati szakemberek bevonásának feltételét, a mesteroktató kategóriát a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása megteremtette, az egyetemek szeptembertől már alkalmazhatnak ilyen szakembereket. Az új Nemzeti Kiválóság Program tartalmaz pályázati konstrukciókat (hasonlóan a Lendület programhoz), amelyben PhD-hallgatók, posztdoktorok számára biztosít kiemelt finanszírozási feltételeket. Ennek a programnak a véglegesítése folyik, a cél a források hatékonyabb, koordinált felhasználása - ismertette.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.