Jó hír a leendő egyetemistáknak: csökkenek a lakásárak?

Ennek ellenére mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak a szülőnek, aki saját lakást akar gyerekének az egyetemi évekre.

  • Eduline
Túry Gergely

A Duna House legfrissebb felmérése szerint 2013 óta először csökkentek a lakásárak.

Az adatok országos összesítésben készültek, és a tégla- és panellakásokra is vonatkozik a csökkenés. Ennek ellenére vannak az országnak olyan részei, ahol ez a csökkenés egyáltalán nem érezhető, sőt.

Pályakezdőként saját lakást szeretnél? Összegeztük a lehetőségeket

Külfölddel ellentétben, Magyarországon az a tendencia, hogy minél hamarabb igyekszik az embert beszerezni egy saját lakást. Azonban a növekvő négyzetméterárak, a szigorított hitelkonstrukciók mellett pályakezdőként ez szinte az abszolút lehetetlen kategóriába kezd beleesni. Egyre több lehetőséget kapnak a pályakezdők arra, hogy lakást vásárolhassanak - elméletileg.

2017 első negyedévében Nyugat-Magyarországon nőtt a téglalakások ára, keleten és Budapesten is csökkenés volt tapasztalható. A panelek árai csak a fővárosban nőttek, vidéken mindenhol csökkentek.

Dél-Budán egy panellakás átlagára négyzetméterenként már közel 400 ezer forint. A téglalakások Észak-Budán a legdrágábbak egész Magyarországon.

(Index)

Több mint százezer forintos kiadás vár az egyetemistákra: mennyibe kerülnek a legolcsóbb albérletek?

Közhely, hogy Budapesten elszabadultak a lakásárak, ami rosszul érinti azokat, akik nem kapnak kollégiumi férőhelyet. Kiválasztottunk három kerületet a város belső és külső részéről, és megnéztük, mennyibe kerül egy-egy garzon-, illetve három lakónak megfelelő lakás. Bár jól megközelíthető, mégis olcsóbb városrészeket tekintettünk át, a kaució miatt sokaknak így sem lesz egyszerű megtalálni a megfelelő lakást.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.