Nemi diszkrimináció miatt jelentett fel egy női állami egyetemet egy japán férfi, mert elutasították felvételi kérelmét - jelentette szerdán a helyi sajtó.
A fiatalember a Japán délnyugati részén lévő Fukuoka női egyetemén táplálkozástant akart volna tanulni. Arra hivatkozva tett panaszt a bíróságon, hogy az egyetem által alkalmazott nemi kizárólagosság elve a japán alkotmányba ütközik.
"A férfiak felvételi vizsgájának megakadályozása sérti az alaptörvény 14. cikkét, amely egyebek között kimondja a nemek politikai, gazdasági, társadalmi egyenlőségét" - érvelt keresetében az Aszahi című japán lap szerint.
Japánban megszokottak a női egyetemek, legyen szó állami vagy magánintézményről. A fukuokai egyetemet bepanaszoló férfi állítása szerint lakókörzetében nincs más olyan állami intézmény, ahol táplálkozástant tanulhatna, költségtérítéses képzést pedig nem tudna finanszírozni. A fiatal panaszos 500 ezer jenes (körülbelül egymillió forintos) kártérítést követel felvételi kérelmének elutasítása miatt.
Ügyvédje a Kyodo japán hírügynökséggel közölte, hogy a modern japán társadalomban okafogyottá váltak a kizárólag női hallgatókkal működő egyetemek, hiszen azokat olyan korban hozták létre, amikor a gyengébb nem tagjai számára még kevesebb lehetőség adódott a tanulásra, és szükség volt oktatásuk segítésére.
Az Abe Sindzó vezette kormány egyik fő politikai célkitűzéseként határozta meg a nemi diszkrimináció elleni küzdelmet, amelynek részeként a nők nagyobb munkaerő-piaci részvételét támogató kezdeményezéseket indított útnak.
Japánban 40 százalék körül van a nők aránya az egyetemet végzettek között, miközben a fejlett országokban - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban - átlagosan 60 százalék ez az arány - írta az EFE spanyol hírügynökség. Tavaly a japán munkaerőpiacon a nők 62,5 százaléka, míg a férfiak 80,6 százaléka volt jelen. Japánban a vezető állások alig 12 százalékát töltik be nők, ehhez képest más nyugati országokban 30-40 százalék ez az arány.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
