Ez minden idők legfurcsább felvételi botránya

Nemi diszkrimináció miatt jelentett fel egy női állami egyetemet egy japán férfi, mert elutasították felvételi kérelmét - jelentette szerdán a helyi sajtó.

  • MTI
Shutterstock

A fiatalember a Japán délnyugati részén lévő Fukuoka női egyetemén táplálkozástant akart volna tanulni. Arra hivatkozva tett panaszt a bíróságon, hogy az egyetem által alkalmazott nemi kizárólagosság elve a japán alkotmányba ütközik.

"A férfiak felvételi vizsgájának megakadályozása sérti az alaptörvény 14. cikkét, amely egyebek között kimondja a nemek politikai, gazdasági, társadalmi egyenlőségét" - érvelt keresetében az Aszahi című japán lap szerint.

Japánban megszokottak a női egyetemek, legyen szó állami vagy magánintézményről. A fukuokai egyetemet bepanaszoló férfi állítása szerint lakókörzetében nincs más olyan állami intézmény, ahol táplálkozástant tanulhatna, költségtérítéses képzést pedig nem tudna finanszírozni. A fiatal panaszos 500 ezer jenes (körülbelül egymillió forintos) kártérítést követel felvételi kérelmének elutasítása miatt. 

Ügyvédje a Kyodo japán hírügynökséggel közölte, hogy a modern japán társadalomban okafogyottá váltak a kizárólag női hallgatókkal működő egyetemek, hiszen azokat olyan korban hozták létre, amikor a gyengébb nem tagjai számára még kevesebb lehetőség adódott a tanulásra, és szükség volt oktatásuk segítésére.

Az Abe Sindzó vezette kormány egyik fő politikai célkitűzéseként határozta meg a nemi diszkrimináció elleni küzdelmet, amelynek részeként a nők nagyobb munkaerő-piaci részvételét támogató kezdeményezéseket indított útnak. 

Japánban 40 százalék körül van a nők aránya az egyetemet végzettek között, miközben a fejlett országokban - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban - átlagosan 60 százalék ez az arány - írta az EFE spanyol hírügynökség. Tavaly a japán munkaerőpiacon a nők 62,5 százaléka, míg a férfiak 80,6 százaléka volt jelen. Japánban a vezető állások alig 12 százalékát töltik be nők, ehhez képest más nyugati országokban 30-40 százalék ez az arány.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter