Nemi diszkrimináció miatt jelentett fel egy női állami egyetemet egy japán férfi, mert elutasították felvételi kérelmét - jelentette szerdán a helyi sajtó.
A fiatalember a Japán délnyugati részén lévő Fukuoka női egyetemén táplálkozástant akart volna tanulni. Arra hivatkozva tett panaszt a bíróságon, hogy az egyetem által alkalmazott nemi kizárólagosság elve a japán alkotmányba ütközik.
"A férfiak felvételi vizsgájának megakadályozása sérti az alaptörvény 14. cikkét, amely egyebek között kimondja a nemek politikai, gazdasági, társadalmi egyenlőségét" - érvelt keresetében az Aszahi című japán lap szerint.
Japánban megszokottak a női egyetemek, legyen szó állami vagy magánintézményről. A fukuokai egyetemet bepanaszoló férfi állítása szerint lakókörzetében nincs más olyan állami intézmény, ahol táplálkozástant tanulhatna, költségtérítéses képzést pedig nem tudna finanszírozni. A fiatal panaszos 500 ezer jenes (körülbelül egymillió forintos) kártérítést követel felvételi kérelmének elutasítása miatt.
Ügyvédje a Kyodo japán hírügynökséggel közölte, hogy a modern japán társadalomban okafogyottá váltak a kizárólag női hallgatókkal működő egyetemek, hiszen azokat olyan korban hozták létre, amikor a gyengébb nem tagjai számára még kevesebb lehetőség adódott a tanulásra, és szükség volt oktatásuk segítésére.
Az Abe Sindzó vezette kormány egyik fő politikai célkitűzéseként határozta meg a nemi diszkrimináció elleni küzdelmet, amelynek részeként a nők nagyobb munkaerő-piaci részvételét támogató kezdeményezéseket indított útnak.
Japánban 40 százalék körül van a nők aránya az egyetemet végzettek között, miközben a fejlett országokban - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban - átlagosan 60 százalék ez az arány - írta az EFE spanyol hírügynökség. Tavaly a japán munkaerőpiacon a nők 62,5 százaléka, míg a férfiak 80,6 százaléka volt jelen. Japánban a vezető állások alig 12 százalékát töltik be nők, ehhez képest más nyugati országokban 30-40 százalék ez az arány.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
