Januártól jön a Soproni Egyetem

Várhatóan Soproni Egyetem néven működik tovább négy karral januártól a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME), miután Palkovics László oktatásért felelős államtitkár július 1-jén Szombathelyen bejelentette, hogy az NYME-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) kerülhet a Savaria Egyetemi Központ (SEK). Az új struktúráról ősszel tárgyal a Parlament - tájékoztatta a soproni székhelyű felsőoktatási intézmény szerdán az MTI-t.

  • MTI
Wikipedia

Pénteken Palkovics László azt mondta, hogy a leendő Soproni Egyetem kiemelt státuszú felsőoktatási intézménnyé alakulhat, amelyhez teljesülnie kell bizonyos tudományos és működtetési feltételeknek - tájékoztattak.

A célok elérése érdekében így januártól megújuló működési struktúrában folytatja a munkát az anyaintézmény, miután a következő hónapokban előkészítik a SEK kiválását és az ELTE-hez csatlakozását.

Meglepetés: Szombathelyen is lesz ELTE

A szerkezetváltozást mindkét intézmény szenátusa támogatta. A közlemény szerint az államtitkár jelezte: a soproni egyetem értékeit mindenképpen meg kell őrizni. Az országosan egyedülálló, Európában is elismert erdőmérnöki és faipari tudományos központ kiemelkedő jelentőségű, így az állam mint fenntartó, a jövőben tovább támogatja és erősíti e tudományterületeket.

A pedagógiai és gazdasági képzések szintén szerves részei az egyetemnek, mert regionális munkaerőpiaci igényeket szolgálnak ki. A soproni karok jól teljesítettek az idei felvételi időszakban: több mint harminc százalékkal többen jelentkeztek oda, mint tavaly. Kitűnőek a karok pályázati eredményei is, a minősített oktatók aránya pedig eléri a nyolcvan-kilencven százalékot - áll a közleményben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.