Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Így is lesz hallgatói szerződés
Fazekas István
Benyújtotta a parlamentnek az oktatási bizottság a hallgatói szerződések törvényi szintű szabályozására tett javaslatát. A testület egy nappal azután terjesztette a Ház elé a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó indítványát, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet. A testület szerint ugyanis a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy ezt rendeletben határozza meg.
Az oktatási bizottság indítványának indoklása szerint a felsőoktatási törvény javasolt kiegészítése tartalmilag megfelel az Ab által megsemmisített, a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletnek, így a 2012/2013-as tanévre jelentkezők a hallgatói szerződés feltételeit idén januárban, a jelentkezési határidőt megelőzően megismerhették.
"A szabályozás megismerésére a megfelelő idő rendelkezésre állt, a tartalmilag a kormányrendelettel azonos törvényi szabályozás erre tekintettel nem tekinthető visszamenőleges hatályúnak" - írták. Ez lesz Európa legszigorúbb hallgatói szerződése - cikkünket itt olvashatjátok el.
Hallgatói szerződést a kormány tervei szerint azoknak a hallgatóknak kell kötniük, akik állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal szeretnék folytatni tanulmányaikat. A koncepció szerint a hallgatói szerződés a hallgató és az állam között jön létre, azt az állam nevében eljáró Oktatási Hivatallal kell megkötni.
Az állam azt vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja állami ösztöndíj, állami részösztöndíj formájában, a hallgató pedig, hogy a diplomáját a megszabott időn belül megszerzi, és a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik. Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott félévek száma maximum 12 lehet.
A hallgató azt vállalja, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzi oklevelét, vagyis egy 3 éves alapképzést legfeljebb 4,5 év, azaz 9 félév alatt elvégez, és oklevelet szerez.
Ha valaki 3 évig vett részt állami ösztöndíjjal és/vagy részösztöndíjjal támogatott képzésen, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia. Egészen pontosan magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban kell dolgoznia. Szintén eleget tesz a kötelezettségnek az is, aki a végzést követő húsz évben a szerződésben meghatározott ideig vállalkozóként dolgozik itthon (a pontos definíció szerint: magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytat).
