Ilyen változások várnak az egyetemistákra a 2015/2016-os tanévben

Szakok szűnnek meg, egyetemek és főiskolák alakulnak át vagy olvadnak össze. Sok változás vár a felsőoktatásra a 2015/2016-os tanévben - ezeket gyűjtöttük össze.

  • Eduline

Két félév, 18 kredit

Fontos változás az, hogy azokat az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat, aki két félév átlagában nem szereznek minimum 18 kreditet, átsorolják önköltséges képzésre.

Indul az átrendeződés

Palkovics László július 30-án jelentette be, hogy több egyetemet és főiskolát is összevonnak, átszerveznek. Az átalakítás legfőképpen a Nyugat-magyarországi Egyetemet érinti, a tervezett változtatások értelmében az NYME soproni erdőmérnöki kara önálló intézményként működne tovább, kibővítve képzését. Szintén önállóvá válna a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ. Az egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdasági és élelmiszeripari kara, valamint a győri Apáczai Csere János kar pedig a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) részeként működne tovább - mondta az államtitkár.

Az államtitkár elmondta azt is, az állatorvosi kar kiválhat a Szent István Egyetemből, és önálló egyetemként működhet tovább. Palkovics László ismertetése szerint a Budapesti Corvinus Egyetem kertészeti és élelmiszeripari karai a Szent István Egyetem részeként működhetnek tovább. Az átalakításokról a végleges döntés augusztus végén születik meg. Az államtitkár beszélt a szolnoki és a kecskeméti főiskola lehetséges összeolvasztásáról is, amelyet a szolnoki hallgatói létszám csökkenne és a kecskeméti képzések erősödése indokol. Hasonlóan érvelt a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és az egri Eszterházy Károly Főiskola összevonása mellett.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményben tudatta, hogy azok a hallgatók, akiket érint az intézmények átalakítása – tehát már most oda járnak vagy a 2015/2016-os tanévben beiratkozók – változatlan feltételek mellett, de adott esetben egy másik intézményben fejezhetik be tanulmányaikat, a jogelőd intézmény nevének feltüntetésével.

Szakok szűnnek meg

Hatvan alap-, osztatlan, illetve mesterképzés 2016-ban már biztosan nem indul. A felsőoktatásban szerezhető képesítések 2016/2017-es tanévre érvényes jegyzékét júniusban hozták nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy a jövő szeptemberben kezdődő tanévre öt tucat szak szűnik meg, de indul több új is, és lesz olyan képzés, amely átalakul.

Az alapszakok közül huszonegy szűnik meg, köztük az andragógia és a kulturális antropológia - az utóbbi elkaszálása nemzetközi tiltakozást váltott ki. A teljes listát itt találjátok. Két osztatlan és harminchét mesterszaknak, például a nyelvtudományi MA-képzésnek is búcsút kell mondani: az összeset itt nézhetitek meg.

Idegen nyelveken is kell tanulni

Újdonság az is, hogy a szakotokon előírt krediteken túl, annak tíz százalékáig nem magyar nyelven oktatott tárgyakat is felvehettek.

Ki- és be: csak felmérőkkel

A 2016/2017-es tanévtől kompetenciatesztet kell kitölteniük a hallgatóknak az egyetemre bekerüléskor és a kikerüléskor, hogy felmérhessék, az egyetem vagy főiskola mit tett hozzá a tudásukhoz.

Itt az alkalmazott tudományok egyeteme

A módosítás alapján a felsőoktatás alapintézményei az egyetemek és a főiskolák, melyek mellé most egy új intézményi forma is születik: az alkalmazott tudományok egyeteme.

Változik a BKF neve

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola nevet vált, Budapesti Metropolitan Főiskola lesz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.