A következő tanévben - az országban egyedüliként - műszaki felsőoktatási szakképzést indít az Óbudai Egyetem, a Rejtő Sándor könnyűipari és környezetmérnöki kara koordinálásában.
A felsőoktatási intézmény az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a szak célja olyan műszaki szakemberek képzése, akik széles körű természettudományos, társadalomtudományi, műszaki, informatikai és gazdaságtani ismereteik, valamint a munkaadói igényekre alapozott gyakorlati szaktudásuk birtokában támogatni tudják a mérnökök és döntéshozók munkáját.
A képzés a hallgatónak olyan versenyképes tudást, probléma- és projektközpontú szemléletet, valamint innovatív, kritikus és nyitott gondolkodásmód elsajátítását kínálja, amellyel képesek megfelelni a gazdasági szervezetek, illetve multinacionális nagyvállalatok által támasztott követelményeknek.
A képzési idő négy félév, ebből három félév elmélet és egy félév szakmai gyakorlat. A negyedik félévben a hallgatók a gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységnél, egyesületnél, alapítványnál, költségvetési szervnél, önkormányzatnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végeznek szakmai gyakorlatot - ismertették.
A műszaki felsőoktatási szakképzésre február 15-éig lehet elektronikus úton jelentkezni. A képzést az Óbudai Egyetem a budapesti telephelyű Rejtő Sándor könnyűipari és környezetmérnöki kara mellett Salgótarjánban és Kisvárdán is meghirdette nappali, államilag finanszírozott és önköltséges formában. A lehetséges specializációk: gépészet, elektrotechnika-elektronika, könnyűipar, nyomdaipar, környezetvédelem-vízgazdálkodás.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
