Ilyen szakképzés nem volt Magyarországon, egészen idáig

A következő tanévben - az országban egyedüliként - műszaki felsőoktatási szakképzést indít az Óbudai Egyetem, a Rejtő Sándor könnyűipari és környezetmérnöki kara koordinálásában.

  • MTI
Shutterstock

A felsőoktatási intézmény az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a szak célja olyan műszaki szakemberek képzése, akik széles körű természettudományos, társadalomtudományi, műszaki, informatikai és gazdaságtani ismereteik, valamint a munkaadói igényekre alapozott gyakorlati szaktudásuk birtokában támogatni tudják a mérnökök és döntéshozók munkáját.

A képzés a hallgatónak olyan versenyképes tudást, probléma- és projektközpontú szemléletet, valamint innovatív, kritikus és nyitott gondolkodásmód elsajátítását kínálja, amellyel képesek megfelelni a gazdasági szervezetek, illetve multinacionális nagyvállalatok által támasztott követelményeknek.

A képzési idő négy félév, ebből három félév elmélet és egy félév szakmai gyakorlat. A negyedik félévben a hallgatók a gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységnél, egyesületnél, alapítványnál, költségvetési szervnél, önkormányzatnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végeznek szakmai gyakorlatot - ismertették.

A műszaki felsőoktatási szakképzésre február 15-éig lehet elektronikus úton jelentkezni. A képzést az Óbudai Egyetem a budapesti telephelyű Rejtő Sándor könnyűipari és környezetmérnöki kara mellett Salgótarjánban és Kisvárdán is meghirdette nappali, államilag finanszírozott és önköltséges formában. A lehetséges specializációk: gépészet, elektrotechnika-elektronika, könnyűipar, nyomdaipar, környezetvédelem-vízgazdálkodás.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.