Ilyen szakképzés nem volt Magyarországon, egészen idáig

A következő tanévben - az országban egyedüliként - műszaki felsőoktatási szakképzést indít az Óbudai Egyetem, a Rejtő Sándor könnyűipari és környezetmérnöki kara koordinálásában.

  • MTI
Shutterstock

A felsőoktatási intézmény az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a szak célja olyan műszaki szakemberek képzése, akik széles körű természettudományos, társadalomtudományi, műszaki, informatikai és gazdaságtani ismereteik, valamint a munkaadói igényekre alapozott gyakorlati szaktudásuk birtokában támogatni tudják a mérnökök és döntéshozók munkáját.

A képzés a hallgatónak olyan versenyképes tudást, probléma- és projektközpontú szemléletet, valamint innovatív, kritikus és nyitott gondolkodásmód elsajátítását kínálja, amellyel képesek megfelelni a gazdasági szervezetek, illetve multinacionális nagyvállalatok által támasztott követelményeknek.

A képzési idő négy félév, ebből három félév elmélet és egy félév szakmai gyakorlat. A negyedik félévben a hallgatók a gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységnél, egyesületnél, alapítványnál, költségvetési szervnél, önkormányzatnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végeznek szakmai gyakorlatot - ismertették.

A műszaki felsőoktatási szakképzésre február 15-éig lehet elektronikus úton jelentkezni. A képzést az Óbudai Egyetem a budapesti telephelyű Rejtő Sándor könnyűipari és környezetmérnöki kara mellett Salgótarjánban és Kisvárdán is meghirdette nappali, államilag finanszírozott és önköltséges formában. A lehetséges specializációk: gépészet, elektrotechnika-elektronika, könnyűipar, nyomdaipar, környezetvédelem-vízgazdálkodás.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.