Ilyen szakképzés nem volt Magyarországon, egészen idáig

A következő tanévben - az országban egyedüliként - műszaki felsőoktatási szakképzést indít az Óbudai Egyetem, a Rejtő Sándor könnyűipari és környezetmérnöki kara koordinálásában.

  • MTI
Shutterstock

A felsőoktatási intézmény az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a szak célja olyan műszaki szakemberek képzése, akik széles körű természettudományos, társadalomtudományi, műszaki, informatikai és gazdaságtani ismereteik, valamint a munkaadói igényekre alapozott gyakorlati szaktudásuk birtokában támogatni tudják a mérnökök és döntéshozók munkáját.

A képzés a hallgatónak olyan versenyképes tudást, probléma- és projektközpontú szemléletet, valamint innovatív, kritikus és nyitott gondolkodásmód elsajátítását kínálja, amellyel képesek megfelelni a gazdasági szervezetek, illetve multinacionális nagyvállalatok által támasztott követelményeknek.

A képzési idő négy félév, ebből három félév elmélet és egy félév szakmai gyakorlat. A negyedik félévben a hallgatók a gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységnél, egyesületnél, alapítványnál, költségvetési szervnél, önkormányzatnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végeznek szakmai gyakorlatot - ismertették.

A műszaki felsőoktatási szakképzésre február 15-éig lehet elektronikus úton jelentkezni. A képzést az Óbudai Egyetem a budapesti telephelyű Rejtő Sándor könnyűipari és környezetmérnöki kara mellett Salgótarjánban és Kisvárdán is meghirdette nappali, államilag finanszírozott és önköltséges formában. A lehetséges specializációk: gépészet, elektrotechnika-elektronika, könnyűipar, nyomdaipar, környezetvédelem-vízgazdálkodás.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.