Évi 1,2 millió forintot is felvehetnének tanulmányi költségeik fizetésére az egyetemisták, de a pénzt már 35 évesen törleszteniük kellene, aki pedig elmarad a fizetéssel, arra rászáll az adóhatóság, ha a kormány elfogadja szerdán az erről szóló előterjesztést – írja az Origo.
Megélhetési és tanulmányi költségeiket is finanszírozhatnák a hallgatók a megújuló diákhitel-konstrukcióban, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tett javaslatot a kormánynak. Az új rendszer kidolgozására azért volt szükség, mert a 2013-tól átalakuló felsőoktatási rendszerben a jelenleginél jóval kevesebb hallgató tanulmányait finanszírozza az állam, az intézmények 53 ezer helyett csupán 30 ezer diákot vehetnek fel államilag támogatott képzésre.
A jelenleg folyósított diákhitel a hallgatók bankszámlájára érkezik, szabad felhasználású, vagyis bármire fordítható. Az új típusú hitelt viszont már csakis a képzés önköltségének fizetésére lehet fordítani és nem a hallgató, hanem közvetlenül a felsőoktatási intézmény számlájára utalja a diákhitelközpont.
A megemelkedő képzési költségéhez igazodva jelentősen emelkedik a tervek szerint a felvehető hitel összege is. Az államilag finanszírozott hallgatók jelenlegi havi 40, évi 400 ezer, a költségtérítésesek havi 50 ezer, évi 500 ezer forintot vehetnek fel legfeljebb. Az új rendszerben viszont havi 80, vagyis évi 800 ezer forintot lehet majd a szabad felhasználású hitelkereten túl felvenni.
Azoknak pedig, akiknek ennél is többe kerül a képzésük - például orvostan- vagy fogorvos-hallgatók - arra is lehetőséget adna az előterjesztés, hogy a havi 80 ezres kötött felhasználású hitel mellé a szabad felhasználású 40 ezret is tanulmányaik finanszírozására fordíthassák, vagyis ily módon 1,2 millió forinthoz jussanak évente.
A jelenlegi, átlagosan 8 százalékos kamatozású diákhitel helyett az új rendszer már sávosan, a felvett összeg nagyságától függően határozná meg a kamatokat. Az államilag támogatott hallgatók által is felvehető szabad felhasználású hitelrész kamata a későbbi jövedelem 6 százaléka lenne, míg a kötött felhasználású hitelt igénybevevő részösztöndíjasoknak vagy önköltségeseknek erre a hitelrészre 6-12 százalékos kamatot kell majd fizetniük a javaslat szerint. Az előterjesztésben szereplő példa alapján kétmillió forintos tartozásig 6, hárommilliósig 8, négymilliósig 10, négymillió forint feletti hitelnél pedig 12 százalékos lenne a hitel kamata.
