Évi 1,2 millió forintot is felvehetnének tanulmányi költségeik fizetésére az egyetemisták, de a pénzt már 35 évesen...
Évi 1,2 millió forintot is felvehetnének tanulmányi költségeik fizetésére az egyetemisták, de a pénzt már 35 évesen törleszteniük kellene, aki pedig elmarad a fizetéssel, arra rászáll az adóhatóság, ha a kormány elfogadja szerdán az erről szóló előterjesztést – írja az Origo.
Megélhetési és tanulmányi költségeiket is finanszírozhatnák a hallgatók a megújuló diákhitel-konstrukcióban, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tett javaslatot a kormánynak. Az új rendszer kidolgozására azért volt szükség, mert a 2013-tól átalakuló felsőoktatási rendszerben a jelenleginél jóval kevesebb hallgató tanulmányait finanszírozza az állam, az intézmények 53 ezer helyett csupán 30 ezer diákot vehetnek fel államilag támogatott képzésre.
A jelenleg folyósított diákhitel a hallgatók bankszámlájára érkezik, szabad felhasználású, vagyis bármire fordítható. Az új típusú hitelt viszont már csakis a képzés önköltségének fizetésére lehet fordítani és nem a hallgató, hanem közvetlenül a felsőoktatási intézmény számlájára utalja a diákhitelközpont.
A megemelkedő képzési költségéhez igazodva jelentősen emelkedik a tervek szerint a felvehető hitel összege is. Az államilag finanszírozott hallgatók jelenlegi havi 40, évi 400 ezer, a költségtérítésesek havi 50 ezer, évi 500 ezer forintot vehetnek fel legfeljebb. Az új rendszerben viszont havi 80, vagyis évi 800 ezer forintot lehet majd a szabad felhasználású hitelkereten túl felvenni.
Azoknak pedig, akiknek ennél is többe kerül a képzésük - például orvostan- vagy fogorvos-hallgatók - arra is lehetőséget adna az előterjesztés, hogy a havi 80 ezres kötött felhasználású hitel mellé a szabad felhasználású 40 ezret is tanulmányaik finanszírozására fordíthassák, vagyis ily módon 1,2 millió forinthoz jussanak évente.
A jelenlegi, átlagosan 8 százalékos kamatozású diákhitel helyett az új rendszer már sávosan, a felvett összeg nagyságától függően határozná meg a kamatokat. Az államilag támogatott hallgatók által is felvehető szabad felhasználású hitelrész kamata a későbbi jövedelem 6 százaléka lenne, míg a kötött felhasználású hitelt igénybevevő részösztöndíjasoknak vagy önköltségeseknek erre a hitelrészre 6-12 százalékos kamatot kell majd fizetniük a javaslat szerint. Az előterjesztésben szereplő példa alapján kétmillió forintos tartozásig 6, hárommilliósig 8, négymilliósig 10, négymillió forint feletti hitelnél pedig 12 százalékos lenne a hitel kamata.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
