Láthatatlanná tévő köpenyt és háztartási robotokat hamarosan már nem csak a filmekben lehet majd látni.
Láthatatlanná tévő köpenyt és háztartási robotokat hamarosan már nem csak a filmekben lehet majd látni. A The Telegraph összegyűjtötte az egyetemi kutatócsoportok legjelentősebb találmányait, amelyek megváltoztatják az emberek életét.
Láthatatlanná tévő köpeny
Valóra válhat a tudományos-fantasztikus történetek íróinak álma: a University of Birmingham tudósai már képesek arra, hogy mikroszkopikus méretű elemeket eltüntessenek. A kutatók néhány év vagy évtized múlva várhatóan nagyobb tárgyakat is képesek lesznek „elvarázsolni.”
Robotok
„A kutya helyett hamarosan a robotok válhatnak az ember legjobb barátjává” – állítja Tony Belpaeme, a University of Plymouth professzora, aki munkatársaival azon dolgozik, hogy érző, emlékező és emberként reagáló robotokat fejlesszen ki. A tervek szerint ezekkel a robotokkal váltanák le a kórházakban terápiás célokra használt állatokat.
Művér
A vérhiány állandó probléma, ezt szeretnék kiküszöbölni az Imperial College London tudósai, akik megtalálták a módját, hogy literenként 20 ezer fontnál, azaz 6 és félmillió forintnál jóval olcsóbban lehessen laboratóriumi körülmények között vért előállítani.
Só helyett hínár
A Sheffield Hallam Egyetem kutatói hamarosan új alternatívát ajánlanak az ételek fűszerezésére: azt vizsgálják, a tengeri hínárból kivont anyag alkalmas-e az emberi fogyasztásra. Egyelőre úgy tűnik, hogy a növény nem vált ki allergiás reakciókat, és jóval alacsonyabb a nátriumtartalma, mint a sónak. Még csak egyetemisták, de már találmányok sorát mutatták be – a tehetséges magyar diákokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
