Így változik meg az életünk a következő tíz évben

Láthatatlanná tévő köpenyt és háztartási robotokat hamarosan már nem csak a filmekben lehet majd látni.

  • Eduline

Láthatatlanná tévő köpenyt és háztartási robotokat hamarosan már nem csak a filmekben lehet majd látni. A The Telegraph összegyűjtötte az egyetemi kutatócsoportok legjelentősebb találmányait, amelyek megváltoztatják az emberek életét.

Láthatatlanná tévő köpeny

Valóra válhat a tudományos-fantasztikus történetek íróinak álma: a University of Birmingham tudósai már képesek arra, hogy mikroszkopikus méretű elemeket eltüntessenek. A kutatók néhány év vagy évtized múlva várhatóan nagyobb tárgyakat is képesek lesznek „elvarázsolni.”

Robotok

„A kutya helyett hamarosan a robotok válhatnak az ember legjobb barátjává” – állítja Tony Belpaeme, a University of Plymouth professzora, aki munkatársaival azon dolgozik, hogy érző, emlékező és emberként reagáló robotokat fejlesszen ki. A tervek szerint ezekkel a robotokkal váltanák le a kórházakban terápiás célokra használt állatokat.

MTI Fotó: Soós Lajos

Művér

A vérhiány állandó probléma, ezt szeretnék kiküszöbölni az Imperial College London tudósai, akik megtalálták a módját, hogy literenként 20 ezer fontnál, azaz 6 és félmillió forintnál jóval olcsóbban lehessen laboratóriumi körülmények között vért előállítani.

Só helyett hínár

A Sheffield Hallam Egyetem kutatói hamarosan új alternatívát ajánlanak az ételek fűszerezésére: azt vizsgálják, a tengeri hínárból kivont anyag alkalmas-e az emberi fogyasztásra. Egyelőre úgy tűnik, hogy a növény nem vált ki allergiás reakciókat, és jóval alacsonyabb a nátriumtartalma, mint a sónak. Még csak egyetemisták, de már találmányok sorát mutatták be – a tehetséges magyar diákokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.