Láthatatlanná tévő köpenyt és háztartási robotokat hamarosan már nem csak a filmekben lehet majd látni.
Láthatatlanná tévő köpenyt és háztartási robotokat hamarosan már nem csak a filmekben lehet majd látni. A The Telegraph összegyűjtötte az egyetemi kutatócsoportok legjelentősebb találmányait, amelyek megváltoztatják az emberek életét.
Láthatatlanná tévő köpeny
Valóra válhat a tudományos-fantasztikus történetek íróinak álma: a University of Birmingham tudósai már képesek arra, hogy mikroszkopikus méretű elemeket eltüntessenek. A kutatók néhány év vagy évtized múlva várhatóan nagyobb tárgyakat is képesek lesznek „elvarázsolni.”
Robotok
„A kutya helyett hamarosan a robotok válhatnak az ember legjobb barátjává” – állítja Tony Belpaeme, a University of Plymouth professzora, aki munkatársaival azon dolgozik, hogy érző, emlékező és emberként reagáló robotokat fejlesszen ki. A tervek szerint ezekkel a robotokkal váltanák le a kórházakban terápiás célokra használt állatokat.
Művér
A vérhiány állandó probléma, ezt szeretnék kiküszöbölni az Imperial College London tudósai, akik megtalálták a módját, hogy literenként 20 ezer fontnál, azaz 6 és félmillió forintnál jóval olcsóbban lehessen laboratóriumi körülmények között vért előállítani.
Só helyett hínár
A Sheffield Hallam Egyetem kutatói hamarosan új alternatívát ajánlanak az ételek fűszerezésére: azt vizsgálják, a tengeri hínárból kivont anyag alkalmas-e az emberi fogyasztásra. Egyelőre úgy tűnik, hogy a növény nem vált ki allergiás reakciókat, és jóval alacsonyabb a nátriumtartalma, mint a sónak. Még csak egyetemisták, de már találmányok sorát mutatták be – a tehetséges magyar diákokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
