A felsőoktatási államtitkár szerint a következő évtized feladata az, hogy megteremtsék a régió legkiválóbb felsőoktatási rendszerét, amelynek középpontjában a teljesítmény, a magas minőség, a versenyképes tudás, valamint az oktatók és a hallgatók közös sikere áll.
Palkovics László, a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását ismertetve pénteken este az Országgyűlésben kifejtette: a felsőoktatási stratégia egy 15 évre vonatkozó iránymutatás, amely kijelöli azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. Cél a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának erősítése, ahol kiemelt szerepe van a képzés munkaerő-piaci relevanciájának is - rögzítette az államtitkár.
Palkovics László hangsúlyozta: a koncepció szerint 2030-ra Közép-Európa egyik legjobb felsőoktatási rendszere jöhet létre Magyarországon, amely amellett, hogy a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz külső források bevonásával is finanszírozni tevékenységét, egyszerre igazodik a munkaerő-piaci elvárásokhoz, a társadalmi igényekhez, a demográfiai változásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz egyaránt.
A változtatásokat ismertetve kitért arra, hogy felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatás alapintézményei az egyetemek és a főiskolák, amelyek új intézményi formával egészülnek ki: az alkalmazott tudományok egyetemével. Az új intézményi forma nemzetközi összehasonlításban erősítheti meg a magyar felsőoktatás tradicionális értékeit - mutatott rá.
Kitért arra, hogy a hátrányos helyzetű régiók versenyhelyzetének javítása érdekében a "közösségi felsőoktatási képzési központ" modelljének meghonosításával az esélyteremtésben érdekelt régiók közösségei is hozzájuthatnak ahhoz a versenyképes tudáshoz, amely biztosítja számukra a helyben történő boldogulást.
Palkovics László elmondta: a mindenki számára elérhető felsőoktatás érdekében új lehetőség, hogy az azonos fenntartó alá tartozó felsőoktatási intézmények - fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján - más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén is folytathatnak tevékenységet.
| Ezek a szakok szűnnek meg 2016-ra |
Kedden nyilvánosságra hozták a felsőoktatásban szerezhető képesítések 2016/2017-es tanévre érvényes jegyzékét. A megszűnő és új alapképzések listáját itt találjátok, a mesterképzések változásairól itt olvashattok, a 2016-ban induló felsőoktatási szakképzéseket pedig itt nézhetitek meg. |
Emlékeztetett: a felsőoktatási intézmény vezetése a legutóbbi törvénymódosítást követően kiegészült a kancellári rendszerrel, így ma már az intézmények vezetése a rektor, a kancellár és az intézmény vezetői testülete, a szenátus működésére épül. A törvény módosítása - figyelemmel a kancellár már részletezett feladataira - a rektor felelősségi körét, hatáskörét pontosítja a kancellár feladataival összhangban - jelezte.
Beszámolt arról, hogy a módosítással az állami felsőoktatási intézményben az intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából egy új testületet, a konzisztóriumot javasolják létrehozni. A konzisztóriumnak tagja lenne a rektor és a kancellár, valamint az intézményi profilhoz igazodó további három külső tag.
E tagokat az oktatásért felelős miniszter delegálja a felsőoktatási intézmény társadalmi-gazdasági környezete meghatározó szerveinek, az érintett felsőoktatási intézménynek, valamint a hallgatói önkormányzat véleményének kikérése mellett - fejtette ki, hozzátéve: a módosítás az új testület szabályozásával párhuzamosan differenciálja a felsőoktatási intézmény irányításában részt vevők hatáskörét: míg a kancellár a szenátus hatáskörébe tartozó kérdésekben is egyetértési jogot gyakorol, addig a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben erre nem lenne jogszabályi hatásköre.
Rögzíti a változtatás a mesteroktató alkalmazásának feltételeit, s azt, hogy elsődleges feladata a hallgatók gyakorlati képzése lehet, ezzel is erősítve a hallgatók vállalati-szakmai ismeretei megszerzésének lehetőségét.
A módosítás javaslatot tesz arra, hogy a teljes munkaidőből (azaz a heti 40 órából) hány órát kell fordítani egyes oktatói munkakörökben a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására, vagyis mennyi a tanításra fordított idő minimuma. E minimum legfeljebb negyven százalékkal megemelhető, illetve legfeljebb huszonöt százalékkal csökkenthető. Az oktató munkaidejének legalább húsz százaléka a tudományos kutatás - illetve művészeti vagy sportszakmai tevékenység - folytatására szolgál.
A határon túli magyarokkal kapcsolatos oktatáspolitikai célhoz igazodóan az oktató az őt foglalkoztató felsőoktatási intézmény hozzájárulásával munkaköri feladatait az oktatásért felelős miniszter által határozott időre - legfeljebb öt évre - külföldi székhelyű magyar nyelvű képzést folytató felsőoktatási intézményben is teljesítheti - tért ki egy másik pontra.
A hallgatókat érintő szabályok közül Palkovics László kiemelte, hogy növekedik az átsorolás követelménye az állami ösztöndíjjal támogatott képzés és az önköltséges képzés között. A javaslat az összegyűjtendő kreditek számát 15 helyett 20 kreditben határozza meg és további feltételként - a kormányrendeletben meghatározottak szerint - intézményi szervezeti és működési szabályzatban megállapított tanulmányi átlagot ír elő.
Szintén a hallgatókat segíti az az intézkedés, melynek keretében beépül a felsőoktatási képzésbe az idegennyelvi tanulmány követelményének elvárása. A javaslat alapján a hallgatók a szakhoz előírt összes krediten túl, annak tíz százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat vehetnének fel - közölte az államtitkár.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
