Újabb külföldi ösztöndíj: tizenöt országban tanulhattok ingyen

Több hónapos, támogatott külföldi részképzésre pályázhattok - a programban tizenöt ország vesz részt.

  • Eduline
Shutterstock

Többnyire öt és tíz hónapos külföldi egyetemi vagy főiskolai résztanulmányokat támogatnak, főleg nyelvi és kulturális tanulmányok folytatására.

A programban tizenöt ország vesz részt. Az arab, mongol, kínai, vietnami, orosz, szlovák, lengyel, horvát, cseh, litván, lett, észt nyelvet tanuló hallgatók nyelvi és kulturális részképzéseken vehetnek részt. Ezen kívül Horvátországba, Jordániába, Kínába, Albániába, Romániába és Lengyelországba várnak ösztöndíjasokat bármely más tudományterületről, de itt is előírhatnak bizonyos nyelvtudást.

A jelentkezési határidő 2015. március 2-a, hétfő. Az ösztöndíjak teljes listáját itt találjátok, a pályázati kiírást pedig itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István