Így tanulhattok ösztöndíjasként Németországban

Mesterképzés, nyári egyetem és csoportos tanulmányút támogatására, illetve kutatói ösztöndíjra pályázhattok a Német...

  • Eduline
A berlini Humboldt Egyetem könyvtára
Máté Róbert

Mesterképzés, nyári egyetem és csoportos tanulmányút támogatására, illetve kutatói ösztöndíjra pályázhattok a Német Felsõoktatási Csereszolgálat (DAAD) programjában.

Mesterképzés támogatására minden tudományterületen lehet pályázni. Feltétel a hat évnél nem régebbi BA-/BSc-diploma, de azok is jelentkezhetnek, akik 2014-ben diplomáznak alapszakon. A nyertesek havi 750 euró ösztöndíjat (230 ezer forint), egyszeri útiköltség-támogatást, adott esetben tandíjtámogatást kapnak, illetve a DAAD hozzájárul egy hat hónapos nyelvi kurzus elvégzéséhez is. Németország tartományai közül már csak Alsó-Szászországban kell tandíjat fizetniük a hallgatóknak, Bajorországban a 2013/14-es tanévtől ingyenes az oktatás: erről itt olvashattok.

Az ösztöndíj időtartama 10-24 hónap: először egy tanévre állapítják meg, ha jól teljesítetek, akkor kaphatjátok meg a következő évben is. Angol vagy német nyelvtudás szükséges, a képzés nyelvétől függően.

A DAAD programban 3-4 hetes nyári egyetem támogatására is pályázhattok: legalább 18 tanítási napon, hetente pedig legalább 25 tanórán kell részt vennetek. Az ösztöndíjasok 850 eurós (260 ezer forint) "zsebpénzt" és útiköltség-támogatást kapnak. Feltétel a német nyelvtudás.

A nyári egyetem támogatására az alap- és osztatlan szakosok csak a második tanévtől pályázhatnak, a mesterszakosok pedig csak az elsőben. Az osztatlan szakosok utoljára csak az utolsó előtti évben jelentkezhetnek. Ez az alapszakosokra is érvényes, kivéve, ha a felsőoktatási intézmény igazolja, hogy mesterképzésen folytatjátok a tanulmányaitokat. Még több külföldi ösztöndíjat itt találtok.

A mesterképzés és a nyári egyetem támogatására is november 15-ig pályázhattok. Ezekről és a többi DAAD ösztöndíjról itt olvashattok részletesen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.