Palkovics László, aki július 15-én foglalja el hivatalát, az MTI-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a felkérésre "nem lehetett nemet mondani", miután a sajtóban megjelent, hogy a poszt betöltésével a kormányfő személyesen foglalkozott. Az államtitkár kiemelte: nagyon komoly feladat a felsőoktatás átalakítása, ha más körülmények között kérik fel, akkor is igent mondott volna. Egy kicsit "kakukktojásként" tekint ugyanakkor magára - folytatta -, hiszen nem politikai oldalról, hanem kvázi technokrataként, nagyvállalattól került a rendszerbe.
Palkovics: nem politikai komisszárokat küldenek az egyetemekre
Palkovics László az új felsőoktatási törvényt ért észrevételekről azt mondta: a kancellári rendszer az állami felsőoktatási intézmények szemszögéből egy új helyzetet jelent majd. A nem állami tulajdonú intézményekben is jelen van a tulajdonos képviselője, és külföldi példák is ezt mutatják.
Cáfolta, hogy politikai komisszárokat küldenének a felsőoktatási intézményekbe, szerinte ezt a rendszert nem lehet így értelmezni. Egy cég esetében is szeretne a tulajdonos egyfajta átláthatóságot biztosítani - mutatott rá, hozzátéve: ha egy magánintézménynél elfogadják, egy államinál miért is nem?
Az államtitkár szerint az elnevezés azt a szakembert fedi, aki az egyetem rektorának válláról intézményműködtetési, menedzsment feladatokat vesz le, operatív irányító. Nem látja ezt ördögtől valónak, ami ellen tiltakozni kell, s szerinte minden fél abban érdekelt, hogy az intézmények működjenek.
Palkovics László tájékoztatása szerint a pályázatokat a törvénymódosítás jövő heti elfogadása után 15 nappal írják majd ki, és az a szándékuk, hogy ősszel, ahol lehet, már megkezdjék működésüket a kancellárok. Kiválasztásakor figyelembe veszik, hogy eltérő típus kell például az ELTE-re vagy egy néhány száz fős főiskolára. Ha a rektor nem ért egyet a kancellár döntésével, kifogást emelhet a fenntartónál - jelezte, hozzátéve: a rendszer akkor működik sikeresen, ha egy ilyen sem érkezik.
A rendszer működtetése ugyanakkor tisztán szakmai ügy, és ennek meghatározása nem a Felsőoktatási Kerekasztal feladatköre. Annak ülését ugyanakkor várhatóan nyár végén hívják össze, a tervek szerint az eredeti, szűkebb formában.
Kevesebb alapszak lesz
Palkovics László a Testnevelési Egyetem Semmelweis Egyetemből való kiválásáról azt mondta: sajátos tudományágról van szó, és ha egy ilyen területet betagolnak egy egészen más szabályrendszer alapján működő intézménybe, akkor előbb-utóbb elvész. A sport központi eleme a kormány stratégiájának és ennek megjelenítése a felsőoktatásban önálló intézményként logikus döntés. Arra a kérdésre, hogy valóban Mocsai Lajos, a férfi kézilabda válogatott szövetségi kapitánya lesz-e a rektor, még nem tudott válaszolni.
Arról, hogy egy korábbi felsőoktatási koncepció alapján nemzeti tudományegyetemet, tudományegyetemet, egyetemet és közösségi főiskolát határoztak meg, azt mondta: ez egyelőre a definíció szintjén szerepel, a tulajdonosi, finanszírozási viszonyok még nem kidolgozottak, ez az ő feladata lesz. Jelezte: Amerikában számos helyen működnek közösségi főiskolák, s fontos, hogy mindent megtegyenek egy főiskola megmaradásáért, ha az korábban már működött egy adott városban. Az intézménytípus lényegét abban határozta meg, hogy ha a közösség tagjai - akár önkormányzat, vállalatok, más felsőoktatási intézmény, egyház - jelzik, megéri bármilyen ok miatt a főiskola, meghatározott képzések működtetése, akkor erre lehetőséget kell teremteni.
Közölte, hogy a felsőoktatási intézmények létszámáról nem jelentené ki, hogy sok vagy kevés, szavai szerint azt a szempontot kell mérlegre tenni, hogy megfelel-e a képzési struktúrával, finanszírozással és társadalmi funkcióval szemben támasztott követelményeknek. A szakok számát ugyanakkor soknak találja, ennyi alapszakra az országnak nincs szüksége, és "erőteljes" profiltisztításra készül.
Palkovics László kiemelte: a kétlépcsős képzés nagyon jó megoldás, ugyanakkor ezt nem kezelték kellő kritikával, és olyan területeken is alkalmazzák, ahol nem biztos, hogy kellene. A nyáron az intézményekkel közösen elemzik, hogy esetleg hol van lehetőség az osztatlan képzés visszaállítására. A mérnökképzésben a kimeneti igények miatt nem feltétlenül szükséges az osztott képzés, a gazdaság egy része nem nagyon tud mit kezdeni a BSc-mérnökökkel - jegyezte meg, hozzátéve: intézményenként kell megnézni, mi a jó megoldás.
Arról, hogy felhígult a mérnökképzés, azt mondta: nem minden esetben olyan képzettségű szakemberek kerülnek ki, amire a szakmának szüksége van. A jövőben az intézmények meggondolhatnák, akarnak-e felvételit - jegyezte meg.
Az államtitkár a felsőoktatásban a duális képzés megteremtéséről azt mondta: bizonyos környezetben, bizonyos intézménytípusnál van értelme. Ez nem aszpirin, amitől megoldódik minden probléma a felsőoktatásban - jelentette ki. A hallgatók 24 hetet töltenének a felsőoktatási intézményben, és ugyanennyit vállalatoknál, ahol szintén képzésben részesülnek, amit utóbbi finanszíroz. Erre az időre hallgatói munkavállalói szerződést kötnének velük, és minimum a minimálbér meghatározott százalékának megfelelő fizetést kapnának. A gazdaság így gyorsabban és jobb szakemberekhez juthatna - mutatott rá, jelezve: a minősítést, vállalati akkreditációt a törvény alapján létrejövő Duális Képzési Tanács végezné.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
