Részmegállapodást kötne Balog Zoltán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökével hétfőn.
Részmegállapodást kötne Balog Zoltán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökével hétfőn. A hvg.hu birtokába került tervezet szerint a miniszter és a HÖOK elnöke közösen megállapítják, hogy a decemberi diáktüntetések során megfogalmazott hat követelés „a tárgyalások során részben teljesült”- például a keretszámokat az Országgyűlés eltörölte -, illetve a megállapodás rendezi azokat. A fennmaradó kérdéseket a kormány és a HOÖK egy Felsőoktatási Kerekasztalnak elnevezett fórum hatáskörébe utalják.
Ennek a fórumnak az Emmi és a HÖOK mellett a Magyar Rektori Konferencia lenne a tagja, illetve „az őket érintő kérdésekben” szót kapna a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar-Európai Gazdasági Tanács is. Ez azt jelenti, hogy a HÖOK legitimálja a miniszter tárgyalási módját, és az marad az egyetlen hallgatói szervezet, amellyel a kormány hajlandó tárgyalni, kimarad az egyeztetésből a Hallgatói Hálózat (HaHa), ahogy az Oktatói Hálózat és a szakszervezetek is.
Ha a HÖOK hétfőn aláírja a megállapodást, azzal lényegében felmondja azt az egyességet, amivel még december 17-én a Magyar Rektori Konferencia, a HÖOK, a HaHa, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Felsőoktatásban Dolgozók Szakszervezete létrehozta a Felsőoktatási Egyeztető Fórumot. Akkor a felek abban állapodtak meg, hogy közösen támogatják a hat követelést.
A kormány egyébként a kezdetektől jelezte, hogy a HaHa-t és az Oktatói Hálózatot nem tekinti tárgyalópartnerének, Balog Zoltán az egy héttel ezelőtti egyeztetések után is azt mondta, csak a HÖOK-ot, és a Magyar Rektori Konferenciát tartják tárgyalópartnernek, és „elfogadják, hogy léteznek más civil szervezetek is”. Nagy Dávid HÖOK-elnök pedig akor azt mondta, „arra tettek javaslatot, hogy a tárgyalások minél szélesebb körben történjenek majd; a HÖOK vállalja, hogy akik mégsem kapnának meghívást a kerekasztalra, azokkal a megbeszélések előtt egyeztet”. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Horváth Péter szerint csak az iskolák számára volt kellemetlen, hogy a javítókulcsokat utólag kiegészítette az Oktatási Hivatal.
