Részmegállapodást kötne Balog Zoltán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökével hétfőn.
Részmegállapodást kötne Balog Zoltán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökével hétfőn. A hvg.hu birtokába került tervezet szerint a miniszter és a HÖOK elnöke közösen megállapítják, hogy a decemberi diáktüntetések során megfogalmazott hat követelés „a tárgyalások során részben teljesült”- például a keretszámokat az Országgyűlés eltörölte -, illetve a megállapodás rendezi azokat. A fennmaradó kérdéseket a kormány és a HOÖK egy Felsőoktatási Kerekasztalnak elnevezett fórum hatáskörébe utalják.
Ennek a fórumnak az Emmi és a HÖOK mellett a Magyar Rektori Konferencia lenne a tagja, illetve „az őket érintő kérdésekben” szót kapna a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar-Európai Gazdasági Tanács is. Ez azt jelenti, hogy a HÖOK legitimálja a miniszter tárgyalási módját, és az marad az egyetlen hallgatói szervezet, amellyel a kormány hajlandó tárgyalni, kimarad az egyeztetésből a Hallgatói Hálózat (HaHa), ahogy az Oktatói Hálózat és a szakszervezetek is.
Ha a HÖOK hétfőn aláírja a megállapodást, azzal lényegében felmondja azt az egyességet, amivel még december 17-én a Magyar Rektori Konferencia, a HÖOK, a HaHa, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Felsőoktatásban Dolgozók Szakszervezete létrehozta a Felsőoktatási Egyeztető Fórumot. Akkor a felek abban állapodtak meg, hogy közösen támogatják a hat követelést.
A kormány egyébként a kezdetektől jelezte, hogy a HaHa-t és az Oktatói Hálózatot nem tekinti tárgyalópartnerének, Balog Zoltán az egy héttel ezelőtti egyeztetések után is azt mondta, csak a HÖOK-ot, és a Magyar Rektori Konferenciát tartják tárgyalópartnernek, és „elfogadják, hogy léteznek más civil szervezetek is”. Nagy Dávid HÖOK-elnök pedig akor azt mondta, „arra tettek javaslatot, hogy a tárgyalások minél szélesebb körben történjenek majd; a HÖOK vállalja, hogy akik mégsem kapnának meghívást a kerekasztalra, azokkal a megbeszélések előtt egyeztet”. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
