Hvg.hu: a HÖOK-kal záratná ki a Hallgatói Hálózatot a minisztérium

Részmegállapodást kötne Balog Zoltán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökével hétfőn.

  • Eduline
Balog Zoltán miniszter és a HÖOK
MTI / Földi Imre

Részmegállapodást kötne Balog Zoltán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökével hétfőn. A hvg.hu birtokába került tervezet szerint a miniszter és a HÖOK elnöke közösen megállapítják, hogy a decemberi diáktüntetések során megfogalmazott hat követelés „a tárgyalások során részben teljesült”- például a keretszámokat az Országgyűlés eltörölte -, illetve a megállapodás rendezi azokat. A fennmaradó kérdéseket a kormány és a HOÖK egy Felsőoktatási Kerekasztalnak elnevezett fórum hatáskörébe utalják.

Ennek a fórumnak az Emmi és a HÖOK mellett a Magyar Rektori Konferencia lenne a tagja, illetve „az őket érintő kérdésekben” szót kapna a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar-Európai Gazdasági Tanács is. Ez azt jelenti, hogy a HÖOK legitimálja a miniszter tárgyalási módját, és az marad az egyetlen hallgatói szervezet, amellyel a kormány hajlandó tárgyalni, kimarad az egyeztetésből a Hallgatói Hálózat (HaHa), ahogy az Oktatói Hálózat és a szakszervezetek is.

Ha a HÖOK hétfőn aláírja a megállapodást, azzal lényegében felmondja azt az egyességet, amivel még december 17-én a Magyar Rektori Konferencia, a HÖOK, a HaHa, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Felsőoktatásban Dolgozók Szakszervezete  létrehozta a Felsőoktatási Egyeztető Fórumot. Akkor a felek abban állapodtak meg, hogy közösen támogatják a hat követelést.

A kormány egyébként a kezdetektől jelezte, hogy a HaHa-t és az Oktatói Hálózatot nem tekinti tárgyalópartnerének, Balog Zoltán az egy héttel ezelőtti egyeztetések után is azt mondta, csak a HÖOK-ot, és a Magyar Rektori Konferenciát tartják tárgyalópartnernek, és „elfogadják, hogy léteznek más civil szervezetek is”. Nagy Dávid HÖOK-elnök pedig akor azt mondta, „arra tettek javaslatot, hogy a tárgyalások minél szélesebb körben történjenek majd; a HÖOK vállalja, hogy akik mégsem kapnának meghívást a kerekasztalra, azokkal a megbeszélések előtt egyeztet”. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.