Részmegállapodást kötne Balog Zoltán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökével hétfőn.
Részmegállapodást kötne Balog Zoltán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökével hétfőn. A hvg.hu birtokába került tervezet szerint a miniszter és a HÖOK elnöke közösen megállapítják, hogy a decemberi diáktüntetések során megfogalmazott hat követelés „a tárgyalások során részben teljesült”- például a keretszámokat az Országgyűlés eltörölte -, illetve a megállapodás rendezi azokat. A fennmaradó kérdéseket a kormány és a HOÖK egy Felsőoktatási Kerekasztalnak elnevezett fórum hatáskörébe utalják.
Ennek a fórumnak az Emmi és a HÖOK mellett a Magyar Rektori Konferencia lenne a tagja, illetve „az őket érintő kérdésekben” szót kapna a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar-Európai Gazdasági Tanács is. Ez azt jelenti, hogy a HÖOK legitimálja a miniszter tárgyalási módját, és az marad az egyetlen hallgatói szervezet, amellyel a kormány hajlandó tárgyalni, kimarad az egyeztetésből a Hallgatói Hálózat (HaHa), ahogy az Oktatói Hálózat és a szakszervezetek is.
Ha a HÖOK hétfőn aláírja a megállapodást, azzal lényegében felmondja azt az egyességet, amivel még december 17-én a Magyar Rektori Konferencia, a HÖOK, a HaHa, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Felsőoktatásban Dolgozók Szakszervezete létrehozta a Felsőoktatási Egyeztető Fórumot. Akkor a felek abban állapodtak meg, hogy közösen támogatják a hat követelést.
A kormány egyébként a kezdetektől jelezte, hogy a HaHa-t és az Oktatói Hálózatot nem tekinti tárgyalópartnerének, Balog Zoltán az egy héttel ezelőtti egyeztetések után is azt mondta, csak a HÖOK-ot, és a Magyar Rektori Konferenciát tartják tárgyalópartnernek, és „elfogadják, hogy léteznek más civil szervezetek is”. Nagy Dávid HÖOK-elnök pedig akor azt mondta, „arra tettek javaslatot, hogy a tárgyalások minél szélesebb körben történjenek majd; a HÖOK vállalja, hogy akik mégsem kapnának meghívást a kerekasztalra, azokkal a megbeszélések előtt egyeztet”. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
