Az iskolaszövetkezeti rendszer hungarikummá minősítését kezdeményezi a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) és az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ).
A közlemény szerint a DiákÉSZ és az ISZOSZ az 1983 óta működő, több mint 30 éves múltú iskolaszövetkezeti szektort képviselik, amelyben közel 100 iskolaszövetkezet évi mintegy 130 ezer középiskolai diáknak és felsőoktatási hallgatónak biztosít legális munkalehetőséget szervezett formában, munkajogi garanciákkal.
Az iskolaszövetkezetek végzett tagjai körében a munkanélküliségi ráta jóval alacsonyabb, 15,5 százalék szemben az országos átlaggal, ami 28 százalék. A végzett fiatalok 14 százaléka ott dolgozik, ahol iskolaszövetkezeti tagként a tanulmányai mellett munkát vállalt - írták. Tájékoztatásuk szerint Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Ékes József parlamenti képviselő mentorálásával már elkezdődött a hungarikummá minősítés folyamata.
A közlemény idézi Fiák Istvánt, a DiákÉSZ elnökét, aki elmondta: kidolgoztak a végzett, ám elhelyezkedni nem tudó diákok számára egy speciális szövetkezeti tagi jogviszonyra épülő gyakornokprogramot, hogy "inaséveiket" 25 éves koruk eléréséig a jogilag szabályozott és a piac által használt iskolaszövetkezetek keretében munkával tölthessék.
Ez a pályakezdők első szakmai munkatapasztalatának megszerzését tenné lehetővé, amelynek jogi és közteherviselési modelljét (havi 10 százalék nyugdíj-, és napi 222 forint egészségbiztosítási járulék) a foglalkoztatási szövetkezetek tagi munkavégzési jogintézményének alapulvételével dolgozták ki. Így az iskolaszövetkezeti szektor további több 10 ezer új álláshelyet tudna biztosítani a piacról - mondta.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
