Hungarikum lehet az iskolaszövetkezeti rendszer

Az iskolaszövetkezeti rendszer hungarikummá minősítését kezdeményezi a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) és az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ).

  • MTI
MTI - Balázs Attila

A közlemény szerint a DiákÉSZ és az ISZOSZ az 1983 óta működő, több mint 30 éves múltú iskolaszövetkezeti szektort képviselik, amelyben közel 100 iskolaszövetkezet évi mintegy 130 ezer középiskolai diáknak és felsőoktatási hallgatónak biztosít legális munkalehetőséget szervezett formában, munkajogi garanciákkal. 

Az iskolaszövetkezetek végzett tagjai körében a munkanélküliségi ráta jóval alacsonyabb, 15,5 százalék szemben az országos átlaggal, ami 28 százalék. A végzett fiatalok 14 százaléka ott dolgozik, ahol iskolaszövetkezeti tagként a tanulmányai mellett munkát vállalt - írták. Tájékoztatásuk szerint Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Ékes József parlamenti képviselő mentorálásával már elkezdődött a hungarikummá minősítés folyamata.

A közlemény idézi Fiák Istvánt, a DiákÉSZ elnökét, aki elmondta: kidolgoztak a végzett, ám elhelyezkedni nem tudó diákok számára egy speciális szövetkezeti tagi jogviszonyra épülő gyakornokprogramot, hogy "inaséveiket" 25 éves koruk eléréséig a jogilag szabályozott és a piac által használt iskolaszövetkezetek keretében munkával tölthessék.

Ez a pályakezdők első szakmai munkatapasztalatának megszerzését tenné lehetővé, amelynek jogi és közteherviselési modelljét (havi 10 százalék nyugdíj-, és napi 222 forint egészségbiztosítási járulék) a foglalkoztatási szövetkezetek tagi munkavégzési jogintézményének alapulvételével dolgozták ki. Így az iskolaszövetkezeti szektor további több 10 ezer új álláshelyet tudna biztosítani a piacról - mondta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.