Hungarikum lehet az iskolaszövetkezeti rendszer

Az iskolaszövetkezeti rendszer hungarikummá minősítését kezdeményezi a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) és az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ).

  • MTI
MTI - Balázs Attila

A közlemény szerint a DiákÉSZ és az ISZOSZ az 1983 óta működő, több mint 30 éves múltú iskolaszövetkezeti szektort képviselik, amelyben közel 100 iskolaszövetkezet évi mintegy 130 ezer középiskolai diáknak és felsőoktatási hallgatónak biztosít legális munkalehetőséget szervezett formában, munkajogi garanciákkal. 

Az iskolaszövetkezetek végzett tagjai körében a munkanélküliségi ráta jóval alacsonyabb, 15,5 százalék szemben az országos átlaggal, ami 28 százalék. A végzett fiatalok 14 százaléka ott dolgozik, ahol iskolaszövetkezeti tagként a tanulmányai mellett munkát vállalt - írták. Tájékoztatásuk szerint Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Ékes József parlamenti képviselő mentorálásával már elkezdődött a hungarikummá minősítés folyamata.

A közlemény idézi Fiák Istvánt, a DiákÉSZ elnökét, aki elmondta: kidolgoztak a végzett, ám elhelyezkedni nem tudó diákok számára egy speciális szövetkezeti tagi jogviszonyra épülő gyakornokprogramot, hogy "inaséveiket" 25 éves koruk eléréséig a jogilag szabályozott és a piac által használt iskolaszövetkezetek keretében munkával tölthessék.

Ez a pályakezdők első szakmai munkatapasztalatának megszerzését tenné lehetővé, amelynek jogi és közteherviselési modelljét (havi 10 százalék nyugdíj-, és napi 222 forint egészségbiztosítási járulék) a foglalkoztatási szövetkezetek tagi munkavégzési jogintézményének alapulvételével dolgozták ki. Így az iskolaszövetkezeti szektor további több 10 ezer új álláshelyet tudna biztosítani a piacról - mondta.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.