Horribilis összegű tandíjat kérnének az elitegyetemek

A brit hallgatók számára is akár évi 20 ezer fontra (7,3 millió forint) nőhet a tandíj a brit elitegyemeken a...

  • Eduline
Az Oxfordi Egyetem: évi 16 ezer fontra emelnék a tandíjakat a belföldi hallgatók számára
Wikipedia

A brit hallgatók számára is akár évi 20 ezer fontra (7,3 millió forint) nőhet a tandíj a brit elitegyemeken a University of Northhampton rektora szerint - írja az Independent. Nick Petford hozzátette: az intézmények már nem tudják finanszírozni a növekvő hallgatói létszámot - a felmérések szerint a következő 20 évben 100 ezerrel fog nőni a diákok száma.

A belföldi hallgatóktól jelenleg maximum évi 9 ezer font (3,3 millió forint) tandíjat kérhetnek az egyetemek - korábban 3 ezer font volt a határ, ezt a 2012/2013-as tanévben emelték a háromszorosára. A külföldi diákoknál nincs ilyen limit.

"Ez az ötlet azt mutatja, hogy néhány rektor teljesen elrugaszkodott a valóságtól" - reagált Toni Pearce, a brit hallgatói szervezeteket tömörítő National Union of Students (NUS) elnöke.

Az egyik legnagyobb egyetemi szövetség, a Universities UK elnöke, Christopher Snowden szerint azonban a jelenlegi minőség fenntartása miatt van szükség a tandíjak növelésére. "Az emelés nem jelent extra bevételt: az állami támogatás csökkenését kompenzálja" - tette hozzá. A kormányzat szerint ugyanakkor a 9 ezer fontos tandíj elég kell, hogy legyen a minőségi oktatáshoz.

Az Oxfordi Egyetem rektora korábban egyébként szintén arról beszélt: évi 16 ezer fontra (5,8 millió forint) kellene emelni a tandíj maximális összegét. Megéri-e befizetni az Oxfordra vagy a Cambridge-re? Erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.