Itt tanultak a leggazdagabb magyarok

Közgazdász- vagy mérnökhallgatóként koptatta az iskolapadot Magyarország leggazdagabb embereinek többsége, de találunk a top 15-ben informatikus és fizikus végzettségű milliárdost is. Van, aki a kereskedelemben alapozta meg a vagyonát, és olyan is, aki műszerészként kezdte a karrierjét.

  • Eduline
A listavezető Csányi Sándor közgazdászként végzett
Horváth Szabolcs

A leggazdagabb magyar 135 milliárd forintos vagyonával Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, aki előbb a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán üzemgazdász, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (a mai Budapesti Corvinus Egyetemen) közgazdász diplomát szerzett. Gazdasági végzettsége van a hatodik helyezett Veres Tibornak, a Wallis Zrt. tulajdonosának (83,5 milliárd forint) is.

Kovács Gábor, a Bankár Holding Rt. vezérigazgatója a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Főiskoláján szerzett közgazdasági diplomát: 40 milliárdos vagyonával bekerült a 15 leggazdagabb magyar közé.

A mérnökök is szép számmal képviseltetik magukat a tizenöt leggazdagabb magyar listáján: a 2. helyezett Bige László, aki 130 milliárd forintot mondhat magáénak vegyipari érdekeltségeinek köszönhetően, a Kolozsvári Egyetemen szerzett gyógyszerész-vegyész diplomát.

Széles Gábor a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnök diplomát: 83 milliárdos vagyona a 7. helyhez volt elég. Pap Géza, az Olajterv Csoport többségi tulajdonosa szintén a Műegyetemen tanult vegyészmérnöki szakon, 52 milliárd forintos vagyonával a 11. helyre került.

A nemzetközi szállítmányozással és fuvarozással foglalkozó Waberer's Holding vezérigazgatója, Wáberer György üzemmérnöki és rendszerszervező diplomát szerzett: 72 milliárdos vagyonával a tizedik helyre került.

Demján Sándor kereskedőként kezdte
Horváth Szabolcs

77 milliárd forintjával a 8. helyre került Leisztinger Tamás, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem elméleti fizika szakán végzett. Matematikus diplomát szerzett a 12. helyezett Futó Péter, aki a Fundy édesipari céggel alapozta meg 49 milliárd forintos vagyonát: később megalapította a Futureal nevű céget.

A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán diplomázott Demján Sándor, aki az idén az ötödik helyet szerezte meg 90 milliárdos vagyonával. Demján a kereskedelemben alapozta meg vagyonát: a rendszerváltás előtt megalapította az első, piaci alapon működő áruházláncot.

Nem feltétel a diploma

Többen vannak a top 15-ben, akik nem szereztek felsőfokú végzettséget: Rákosi Tamásról, aki olyan műsorok producere, mint az X-Faktor és a Csillag születik, senki nem gondolná, hogy orvostanhallgatóként koptatta az iskolapadot. Két év után hagyta ott az egyetemet, 75 milliárdos vagyona elég volt a kilencedik helyre.

Gattyán György autókereskedőből vált informatikai vállalkozóvá, jelenleg Magyarország legsikeresebb informatikai cégének, a Docler Holdingnak a tulajdonosa, amely 118 milliárd forinttal biztosította számára a harmadik helyet a listán.

Kasza Lajos egy hűtőgépgyárban kezdett dolgozni műszerészként és karbantartóként, majd az 1990-es évek elején elkezdte kiépíteni a többek között műanyagfeldolgozással és szerszámtervezéssel foglalkozó Jász-Plasztik gyárbirodalmat, amely 47 milliárdos vagyont hozott neki: ez a 13. helyhez volt elég.

A mindössze 40 éves informatikai cégtulajdonos, Anka Márton 45 milliárd forintot mondhat a magáénak: igaz, tavalyhoz képest felére zsugorodott a vagyona, így idén "csak" a 15. helyre került. Ő informatikai végzettséget szerzett. Politikusok érettségi nélkül: cikkünket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.