Hol keresnek a legtöbbet a frissen végzettek? Itt a legfrissebb lista

Még mindig megéri diplomát szerezni, ugyanis jóval magasabb fizura lehet számítani már pályakezdőként is, mint az országos átlag. Anyagi szempontból ugyanakkor nagyon nem mindegy, milyen diplomát szereztetek.

  • Eduline
Stiller Ákos

Megjelent a Frissdiplomások 2015 zárótanulmány, melyet tegnap tett elérhetővé az Oktatási Hivatal. A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2015 tavaszán 34 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. Az online kérdőíveket több mint húszezren töltötték ki. Az adatfelvételek köre az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körére terjedt ki.

Az önbevallásos módszerrel készített tanulmány legérdekesebb része mindig az, amiben területenként összevetik a pályakezdők bérét. E szerint 2015-ben a Magyarországon elhelyezkedett frissdiplomások havi nettó átlagbére 189 250 forint volt. Ha a külföldön munkát vállalókat is belevesszük ebbe a kalapba, ez a szám elég komolyan megugrik, és 207 400 forintra módosul. Mindkét adat jóval magasabb, mint a jelenleg csaknem 160 ezer forintos országos átlagbér, tehát a diploma még mindig megéri anyagilag (is).

 

Frissdiplomások 2015

Nem meglepő, hogy messze a legjobb fizetésre az informatikai pályát választó frissdiplomások számíthatnak, az összes foglalkoztatott körében nettó 282 ezer forintot kapnak, ez a szám 263 ezer forint, ha csak a hazai munkavállalókra szűkítjük a kört.

Második legjövedelmezőbb pálya a műszaki, amit szorosan követ a gazdasági. Előbbinél 237 ezer forint (itthon munkát kapók esetében 212 ezer) az átlagos kezdőbér, utóbbinál 235 ezer (217).

A legalacsonyabb kezdőbérre a sporttudományban és az agrár területén elhelyezkedők számíthatnak. Sport területén külföldi adatokkal együtt 176 ezer a kezdő fizetés, nélkülük azonban csak 141 ezer forint. Az agrár területén 166 és 157 ez a két szám.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.