Ha egy hallgató barátként kezeli őket a szemináriumon vagy az előadáson. Lehet, hogy az esti egyetemi bulin tegeződtetek, de ez még nem azt jelenti, hogy haverok is vagytok.
Ha egy hallgató feltűnően unatkozik az órán. Legalább tegyetek úgy, mintha a XVI. századi irodalom/statisztika/anatómia lenne a világ legérdekesebb dolga.
Ha egy hallgató hiányzik egy óráról, majd a következő szemináriumon megkérdezi, lemaradt-e valami fontosról. Nem, egyik órán sincs szó semmi fontosról.
Ha mindenki elkezd pakolni abban a pillanatban, amikor lejár az előadásra szánt 90 perc.
Ha nem olvassátok el a (minden fontos infót tartalmazó) sillabuszt, mielőtt kötelező olvasmányokról vagy a házi dolgozatokról kérdezősködtök.
Ha idegesek lesznek a kritikák miatt. A sok javítás a dolgozatban azt jelenti, hogy az oktató sokat foglalkozott a szöveggel.
Ha könyörögtök a jobb jegyért. Kínos helyzet. Inkább tanuljatok többet a következő vizsgára.
Ha a hallgatók 12,5-ös betűmérettel és az 1,7-es sortávval trükköznek, mert nem tudnak elég hosszú házi dolgozatot írni. Elég két dokumentumot egymás mellé tenni - ezt a trükköt mindenki ismeri.
Ha minden házi dolgozat
buta általánosításokkal és közhelyekkel kezdődik.
Ha valaki a véleményt tényként,
a tényt pedig véleményként állítjátok be.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
