10 dolog, amivel bármelyik egyetemi oktatót őrületbe lehet kergetni

Mivel lehet őrületbe kergetni az egyetemi-főiskolai oktatókat? A businessinsider.com-on egy professzor összegyűjtötte a legidegesítőbb dolgokat.

  • Eduline
Shutterstock

Ha egy hallgató barátként kezeli őket a szemináriumon vagy az előadáson. Lehet, hogy az esti egyetemi bulin tegeződtetek, de ez még nem azt jelenti, hogy haverok is vagytok.

Ha egy hallgató feltűnően unatkozik az órán. Legalább tegyetek úgy, mintha a XVI. századi irodalom/statisztika/anatómia lenne a világ legérdekesebb dolga.

Ha egy hallgató hiányzik egy óráról, majd a következő szemináriumon megkérdezi, lemaradt-e valami fontosról. Nem, egyik órán sincs szó semmi fontosról.

Ha mindenki elkezd pakolni abban a pillanatban, amikor lejár az előadásra szánt 90 perc.

Ha nem olvassátok el a (minden fontos infót tartalmazó) sillabuszt, mielőtt kötelező olvasmányokról vagy a házi dolgozatokról kérdezősködtök.

Ha idegesek lesznek a kritikák miatt. A sok javítás a dolgozatban azt jelenti, hogy az oktató sokat foglalkozott a szöveggel.

Ha könyörögtök a jobb jegyért. Kínos helyzet. Inkább tanuljatok többet a következő vizsgára.

Ha a hallgatók 12,5-ös betűmérettel és az 1,7-es sortávval trükköznek, mert nem tudnak elég hosszú házi dolgozatot írni. Elég két dokumentumot egymás mellé tenni - ezt a trükköt mindenki ismeri.

Ha minden házi dolgozat

buta általánosításokkal és közhelyekkel kezdődik.

Ha valaki a véleményt tényként,

a tényt pedig véleményként állítjátok be.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.