Az oktatási államtitkár szerint senki számára sem meglepetés, hogy "meg kell húzni a nadrágszíjat", miután az...
Az oktatási államtitkár szerint senki számára sem meglepetés, hogy "meg kell húzni a nadrágszíjat", miután az Országgyűlés a napokban tárgyalt az ország eladósodásáról. Hoffmann Rózsa, aki erről a Népszabadság szombati számában megjelentekre reagálva nyilatkozott az MTI-nek, úgy látja: a felsőoktatási intézmények - ha nehézségek árán is - képesek kigazdálkodni a most elrendelt 7,33 milliárd forintos zárolást.
Kiemelte, hogy a kormány azokon a területeken döntött kisebb-nagyobb összegek zárolásáról, amelyeknek a működését az elvonás nem teszi lehetetlenné. Kifejtette: a felsőoktatás - ha nehézségek árán is - meg tudja oldani a helyzetet, túlzás működésképtelenséget emlegetni.
Megjegyezte, hogy az intézmények ezeket az összegeket a saját bevételeikből pótolni tudják. "A jól gazdálkodó intézmények számára, bár természetesen fejtörést okoz, megoldhatatlan gondot nem jelent" - fogalmazott.
Hoffmann Rózsa kitért arra is, hogy az egyetemek saját bevétele - a költségvetési támogatáson túl - mintegy 270 milliárd forint, a zárolt összeg ennek mindössze kevesebb mint 3 százaléka, amely ésszerű takarékossági intézkedésekkel pótolható.
Az oktatási államtitkár azt mondta: az az információ csak részben igaz, hogy az idén már több 10 milliárdot zároltak. A valóság az, hogy a tavalyi maradványt vették le az idei költségvetésből - mutatott rá.
Hozzátette: ez a most kialakult helyzet is azt igazolja, hogy a felsőoktatásnak mindinkább el kell mozdulnia az önfenntartóvá válás irányába. Emlékeztetett arra, a miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a hallgatók körében népszerű, magas színvonalú képzéseket nyújtó intézmények adósságát az önkormányzatokhoz hasonlóan átvállalja a kormány.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint méltánytalan, hogy mintegy 7 milliárd forintot zárolnak a felsőoktatási intézmények idei költségvetéséből, miután az ágazat az idén már elszenvedett egy több tízmilliárd forintos forráselvonást. Mezey Barna a Népszabadság és a Magyar Nemzet szombati számában is hangot adott ezen véleményének.
A Népszabadságnak azt mondta: a zárolás különböző mértékben érintheti az intézményeket, a már adósságokkal küszködő egyetemekre, főiskolákra nem terheltek semmit, a hétmilliárd forintot azok között "osztják el", pontosabban azoktól veszik el, amelyek még valahogy állnak a lábukon. Az összeg, amit most az egyetemektől egyenként elvonnak, az intézmények éves költségvetésének 3-5 százaléka. Néhány hetük maradt tehát az egyetemeknek arra, hogy ezt a drasztikus elvonást valahogy kigazdálkodják - közölte Mezey Barna, hozzátéve, hogy januárban jön az újabb megszorítás.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Elmagyarázzuk részletesen, mikor járhat a hiányzó házira egyes és mikor nem.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
