Az oktatási államtitkár szerint senki számára sem meglepetés, hogy "meg kell húzni a nadrágszíjat", miután az...
Az oktatási államtitkár szerint senki számára sem meglepetés, hogy "meg kell húzni a nadrágszíjat", miután az Országgyűlés a napokban tárgyalt az ország eladósodásáról. Hoffmann Rózsa, aki erről a Népszabadság szombati számában megjelentekre reagálva nyilatkozott az MTI-nek, úgy látja: a felsőoktatási intézmények - ha nehézségek árán is - képesek kigazdálkodni a most elrendelt 7,33 milliárd forintos zárolást.
Kiemelte, hogy a kormány azokon a területeken döntött kisebb-nagyobb összegek zárolásáról, amelyeknek a működését az elvonás nem teszi lehetetlenné. Kifejtette: a felsőoktatás - ha nehézségek árán is - meg tudja oldani a helyzetet, túlzás működésképtelenséget emlegetni.
Megjegyezte, hogy az intézmények ezeket az összegeket a saját bevételeikből pótolni tudják. "A jól gazdálkodó intézmények számára, bár természetesen fejtörést okoz, megoldhatatlan gondot nem jelent" - fogalmazott.
Hoffmann Rózsa kitért arra is, hogy az egyetemek saját bevétele - a költségvetési támogatáson túl - mintegy 270 milliárd forint, a zárolt összeg ennek mindössze kevesebb mint 3 százaléka, amely ésszerű takarékossági intézkedésekkel pótolható.
Az oktatási államtitkár azt mondta: az az információ csak részben igaz, hogy az idén már több 10 milliárdot zároltak. A valóság az, hogy a tavalyi maradványt vették le az idei költségvetésből - mutatott rá.
Hozzátette: ez a most kialakult helyzet is azt igazolja, hogy a felsőoktatásnak mindinkább el kell mozdulnia az önfenntartóvá válás irányába. Emlékeztetett arra, a miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a hallgatók körében népszerű, magas színvonalú képzéseket nyújtó intézmények adósságát az önkormányzatokhoz hasonlóan átvállalja a kormány.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint méltánytalan, hogy mintegy 7 milliárd forintot zárolnak a felsőoktatási intézmények idei költségvetéséből, miután az ágazat az idén már elszenvedett egy több tízmilliárd forintos forráselvonást. Mezey Barna a Népszabadság és a Magyar Nemzet szombati számában is hangot adott ezen véleményének.
A Népszabadságnak azt mondta: a zárolás különböző mértékben érintheti az intézményeket, a már adósságokkal küszködő egyetemekre, főiskolákra nem terheltek semmit, a hétmilliárd forintot azok között "osztják el", pontosabban azoktól veszik el, amelyek még valahogy állnak a lábukon. Az összeg, amit most az egyetemektől egyenként elvonnak, az intézmények éves költségvetésének 3-5 százaléka. Néhány hetük maradt tehát az egyetemeknek arra, hogy ezt a drasztikus elvonást valahogy kigazdálkodják - közölte Mezey Barna, hozzátéve, hogy januárban jön az újabb megszorítás.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
