Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az Információs Hivatal az egyetemisták és főiskolások között kereis az utánpótlást..

A Szegedi Tudományegyetem meghívásából tartott előadást az Információs Hivatal működéséről - a megfelelő keretek között - Simon Csaba, aki a szolgálat személyzetéért és utánpótlásáért felel. Maga is az egyetem jogi karának hallgatója volt, majd a rendszerváltáskor csatlakozott a hírszerzéshez - írja a Délmagyar.hu.
Az egyre bővülő költségvetésük lehetővé teszi, hogy egyre több személyt alkalmazzanak, ezért az a hallgatók között végeznek toborzást. Jelenleg az állomány 61 százaléka 40 év alatti, a legtöbben jogi, közgazdászi és informatikai ismeretekkel rendelkeznek, amihez hozzájön a speciális hírszerzői képzés.
Az idegennyelv-tudás elengedhetetlen az ügynöki munkához, a szolgálat honlapjáról is kiderül, hogy a műveleti tisztek 35 százaléka két, 31 százaléka három vagy több idegen nyelven beszél.
Munkájukról is csak óvatosan fogalmazhatott: a külföldön dolgozó munkatársak munkája a "csibészesebb", a hazai állományban az elemzők az íróasztal mellett végzik a munkájukat. A kormány határozza meg, hogy milyen tevékenységeket figyeljenek, az eszközrendszerük révén pedig beszerzik azokat az adatokat, értesüléseket, dokumentumokat, melyek hivatalos úton nem, vagy csak korlátozottan lennének megismerhetők.
A kémeken is kifogott ez a rejtvény: neked sikerül megfejteni?
A brit hírszerzési hivatal elnöke úgy gondolta, vicces lenne, ha idén nem egy egyszerű karácsonyi képeslapot küldenének körbe, hanem valamit, amin gondolkodni kell. Most fél Anglia ennek megfejtésén töri a fejét - a kémeket is beleértve. A brit hírszerzési hivatal vezetője, Robert Hannigan azt találta ki, hogy a sablonos karácsonyi képeslap helyett egy fejtörővel lepi meg az embereket.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.