Az Információs Hivatal az egyetemisták és főiskolások között kereis az utánpótlást..
A Szegedi Tudományegyetem meghívásából tartott előadást az Információs Hivatal működéséről - a megfelelő keretek között - Simon Csaba, aki a szolgálat személyzetéért és utánpótlásáért felel. Maga is az egyetem jogi karának hallgatója volt, majd a rendszerváltáskor csatlakozott a hírszerzéshez - írja a Délmagyar.hu.
Az egyre bővülő költségvetésük lehetővé teszi, hogy egyre több személyt alkalmazzanak, ezért az a hallgatók között végeznek toborzást. Jelenleg az állomány 61 százaléka 40 év alatti, a legtöbben jogi, közgazdászi és informatikai ismeretekkel rendelkeznek, amihez hozzájön a speciális hírszerzői képzés.
Az idegennyelv-tudás elengedhetetlen az ügynöki munkához, a szolgálat honlapjáról is kiderül, hogy a műveleti tisztek 35 százaléka két, 31 százaléka három vagy több idegen nyelven beszél.
Munkájukról is csak óvatosan fogalmazhatott: a külföldön dolgozó munkatársak munkája a "csibészesebb", a hazai állományban az elemzők az íróasztal mellett végzik a munkájukat. A kormány határozza meg, hogy milyen tevékenységeket figyeljenek, az eszközrendszerük révén pedig beszerzik azokat az adatokat, értesüléseket, dokumentumokat, melyek hivatalos úton nem, vagy csak korlátozottan lennének megismerhetők.
A kémeken is kifogott ez a rejtvény: neked sikerül megfejteni?
A brit hírszerzési hivatal elnöke úgy gondolta, vicces lenne, ha idén nem egy egyszerű karácsonyi képeslapot küldenének körbe, hanem valamit, amin gondolkodni kell. Most fél Anglia ennek megfejtésén töri a fejét - a kémeket is beleértve. A brit hírszerzési hivatal vezetője, Robert Hannigan azt találta ki, hogy a sablonos karácsonyi képeslap helyett egy fejtörővel lepi meg az embereket.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
