Hírszerző ügynöknek várják a magyar hallgatókat

Az Információs Hivatal az egyetemisták és főiskolások között kereis az utánpótlást..

  • Eduline
Jelenet az Archer animációs sorozatból.
FX

A Szegedi Tudományegyetem meghívásából tartott előadást az Információs Hivatal működéséről - a megfelelő keretek között - Simon Csaba, aki a szolgálat személyzetéért és utánpótlásáért felel. Maga is az egyetem jogi karának hallgatója volt, majd a rendszerváltáskor csatlakozott a hírszerzéshez - írja a Délmagyar.hu.

Az egyre bővülő költségvetésük lehetővé teszi, hogy egyre több személyt alkalmazzanak, ezért az a hallgatók között végeznek toborzást. Jelenleg az állomány 61 százaléka 40 év alatti, a legtöbben jogi, közgazdászi és informatikai ismeretekkel rendelkeznek, amihez hozzájön a speciális hírszerzői képzés.

Az idegennyelv-tudás elengedhetetlen az ügynöki munkához, a szolgálat honlapjáról is kiderül, hogy a műveleti tisztek 35 százaléka két, 31 százaléka három vagy több idegen nyelven beszél.

Munkájukról is csak óvatosan fogalmazhatott: a külföldön dolgozó munkatársak munkája a "csibészesebb", a hazai állományban az elemzők az íróasztal mellett végzik a munkájukat. A kormány határozza meg, hogy milyen tevékenységeket figyeljenek, az eszközrendszerük révén pedig beszerzik azokat az adatokat, értesüléseket, dokumentumokat, melyek hivatalos úton nem, vagy csak korlátozottan lennének megismerhetők.

A kémeken is kifogott ez a rejtvény: neked sikerül megfejteni?

A brit hírszerzési hivatal elnöke úgy gondolta, vicces lenne, ha idén nem egy egyszerű karácsonyi képeslapot küldenének körbe, hanem valamit, amin gondolkodni kell. Most fél Anglia ennek megfejtésén töri a fejét - a kémeket is beleértve. A brit hírszerzési hivatal vezetője, Robert Hannigan azt találta ki, hogy a sablonos karácsonyi képeslap helyett egy fejtörővel lepi meg az embereket.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.