Az Információs Hivatal az egyetemisták és főiskolások között kereis az utánpótlást..
A Szegedi Tudományegyetem meghívásából tartott előadást az Információs Hivatal működéséről - a megfelelő keretek között - Simon Csaba, aki a szolgálat személyzetéért és utánpótlásáért felel. Maga is az egyetem jogi karának hallgatója volt, majd a rendszerváltáskor csatlakozott a hírszerzéshez - írja a Délmagyar.hu.
Az egyre bővülő költségvetésük lehetővé teszi, hogy egyre több személyt alkalmazzanak, ezért az a hallgatók között végeznek toborzást. Jelenleg az állomány 61 százaléka 40 év alatti, a legtöbben jogi, közgazdászi és informatikai ismeretekkel rendelkeznek, amihez hozzájön a speciális hírszerzői képzés.
Az idegennyelv-tudás elengedhetetlen az ügynöki munkához, a szolgálat honlapjáról is kiderül, hogy a műveleti tisztek 35 százaléka két, 31 százaléka három vagy több idegen nyelven beszél.
Munkájukról is csak óvatosan fogalmazhatott: a külföldön dolgozó munkatársak munkája a "csibészesebb", a hazai állományban az elemzők az íróasztal mellett végzik a munkájukat. A kormány határozza meg, hogy milyen tevékenységeket figyeljenek, az eszközrendszerük révén pedig beszerzik azokat az adatokat, értesüléseket, dokumentumokat, melyek hivatalos úton nem, vagy csak korlátozottan lennének megismerhetők.
A kémeken is kifogott ez a rejtvény: neked sikerül megfejteni?
A brit hírszerzési hivatal elnöke úgy gondolta, vicces lenne, ha idén nem egy egyszerű karácsonyi képeslapot küldenének körbe, hanem valamit, amin gondolkodni kell. Most fél Anglia ennek megfejtésén töri a fejét - a kémeket is beleértve. A brit hírszerzési hivatal vezetője, Robert Hannigan azt találta ki, hogy a sablonos karácsonyi képeslap helyett egy fejtörővel lepi meg az embereket.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
