Hírszerző ügynöknek várják a magyar hallgatókat

Az Információs Hivatal az egyetemisták és főiskolások között kereis az utánpótlást..

  • Eduline
Jelenet az Archer animációs sorozatból.
FX

A Szegedi Tudományegyetem meghívásából tartott előadást az Információs Hivatal működéséről - a megfelelő keretek között - Simon Csaba, aki a szolgálat személyzetéért és utánpótlásáért felel. Maga is az egyetem jogi karának hallgatója volt, majd a rendszerváltáskor csatlakozott a hírszerzéshez - írja a Délmagyar.hu.

Az egyre bővülő költségvetésük lehetővé teszi, hogy egyre több személyt alkalmazzanak, ezért az a hallgatók között végeznek toborzást. Jelenleg az állomány 61 százaléka 40 év alatti, a legtöbben jogi, közgazdászi és informatikai ismeretekkel rendelkeznek, amihez hozzájön a speciális hírszerzői képzés.

Az idegennyelv-tudás elengedhetetlen az ügynöki munkához, a szolgálat honlapjáról is kiderül, hogy a műveleti tisztek 35 százaléka két, 31 százaléka három vagy több idegen nyelven beszél.

Munkájukról is csak óvatosan fogalmazhatott: a külföldön dolgozó munkatársak munkája a "csibészesebb", a hazai állományban az elemzők az íróasztal mellett végzik a munkájukat. A kormány határozza meg, hogy milyen tevékenységeket figyeljenek, az eszközrendszerük révén pedig beszerzik azokat az adatokat, értesüléseket, dokumentumokat, melyek hivatalos úton nem, vagy csak korlátozottan lennének megismerhetők.

A kémeken is kifogott ez a rejtvény: neked sikerül megfejteni?

A brit hírszerzési hivatal elnöke úgy gondolta, vicces lenne, ha idén nem egy egyszerű karácsonyi képeslapot küldenének körbe, hanem valamit, amin gondolkodni kell. Most fél Anglia ennek megfejtésén töri a fejét - a kémeket is beleértve. A brit hírszerzési hivatal vezetője, Robert Hannigan azt találta ki, hogy a sablonos karácsonyi képeslap helyett egy fejtörővel lepi meg az embereket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.