"Ne oktasson ki engem" - összekapott a röghöz kötésen Hiller és Halász

A kormány felsőoktatási kudarcának megnyilvánulása a hallgatói szerződések rendszere, a "röghöz kötés" - mondta a...

  • MTI
Túry Gergely

A kormány felsőoktatási kudarcának megnyilvánulása a hallgatói szerződések rendszere, a "röghöz kötés" - mondta a parlament hétfői ülésén Hiller István, az MSZP képviselője. A volt oktatási miniszter szerint "páratlan" a hazai jogtörténetben, hogy a kormány ezt a szabályozást az alkotmány szintjére akarja emelni. Itt találjátok legfrissebb cikkeinket a hallgatói szerződésről.

Kiemelte: a hallgatói szerződések rendszere az Európai Unió egyik alapelvével, a munkaerő szabad áramlásával ellentétes, emellett nehezen ellenőrizhető és kijátszható is. Azt hallani - mondta -, hogy elsősorban Nyugat-Magyarországon egy új, virágzó üzletág alakul ki a diplomások formális magyarországi bejelentésére, majd külföldre utaztatására. Valóban ez a cél? - tette fel a kérdést. Hogyan néz ki egy hallgatói szerződés? Itt megnézhetitek.

"Ami önnek rög, az nekünk a hazánk" - fogalmazott válaszában Halász János államtitkár, aki szerint a hallgatói szerződés garancia arra, hogy a diplomások tudásukat annak a közösségnek a javára fordítsák, amely a képzést fizette. Hangsúlyozta: a kormány kitart amellett, hogy a teljes állami ösztöndíjas képzés befektetés Magyarországnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvényben azt rögzítenék, a felsőoktatási tanulmányok törvényi feltétele lehet a munkavállalás, de hogy ez pontosan milyen tartalommal jelenik meg a felsőoktatási törvényben, az a felsőoktatási kerekasztalon alakul ki véglegesen.

Hiller István - aki visszautasította, hogy az államtitkár kioktassa hazaszeretetből - nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 210 igen, 46 nem és 29 tartózkodás mellett megszavazta azt.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.