Hiába tiltakoznak oktatók és hallgatók, Putyin egyetemi díszpolgár lesz Debrecenben

Hiába tiltakozik több tanszék, hallgatók és oktatók az ellen, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címmel tüntesse ki Vlagyimir Putyin orosz elnököt, az intézmény nem változtatja meg a döntését.

  • Eduline
Stiller Ákos

"Az intézmény tiszteletben tartja a magánvéleményeket, de azt elítéli és a szabályzatokkal ellentétesnek tartja, hogy egyetemi szereplők tanszéki titkos szavazásokra hivatkozva és a hivatalos egyetemi eljárásrend figyelmen kívül hagyásával, az érvényben lévő szabályzatokban szereplő hatásköröket túllépve tesznek nyilatkozatot" – válaszolta az Index kérdéseire az egyetem vezetése.

Hozzátették: a Debreceni Egyetemnek 216 tanszéke van, az elmúlt egy hétben állásfoglalásra hivatkozó tanszékek száma pedig négy. Ez a négy tanszék a problémájával  nem kereste meg az intézmény vezetését, a tiltakozást hivatalos csatornán el sem juttatták hozzájuk, csak a sajtón és a közösségi portálokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni a döntéshozókra.

Kiemelték azt is, hogy a Civis Honoris Causa cím odaítéléséről testületi döntés van, a szenátusi tagokat pedig az egyetemi közösség választja demokratikus úton.

Arra a kérdésre, hogy átgondolják-e az egyetemi cím adományozását az orosz elnöknek, azt válaszolták, hogy „a határozat érvényben van, azt fenntartjuk”.

Az autokraták magasztalása elfogadhatatlan - újabb tanszék tiltakozik Debrecenben

Újabb tanszék mondott nemet Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgári címére. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Debreceni Egyetem szenátusa 2017. augusztus 18-án úgy döntött, hogy egyetemi díszpolgári címet adományoz az orosz elnöknek, Vlagyimir Putyinnak. A kitüntetést azzal indokolták, hogy Putyin jóvoltából az Orosz Föderáció jelentős szerepet juttat a Debreceni Egyetemnek a Paks II.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.