A hét hírei: a legjobban fizetett diplomáktól a kollektív szerződésig

Beszámoltunk a HVG frissen megjelent 2014-es felsőoktatási rangsoráról, és megnéztük, melyek az ország legjobb alapítványi, vidéki és gyakorlóiskolái. Összefoglaltuk a pedagógusok kollektív szerződésével, illetve a 2014-es felvételivel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Cikksorozatunk e heti részében az ír felsőoktatási rendszert mutattuk be. A hét hírei és cikkei.

  • Eduline
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzettek keresnek a legjobban
Túry Gergely

Megjelent a 2014-es Diploma Rangsor

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezeti a HVG 2014-es felsőoktatási rangsorát a hallgatói teljesítmény és az oktatói kiválóság alapján A kiadványban ismertetett diplomáspálya-követési rendszer 2012-es adatai szerint a Műegyetem, az Óbudai Egyetem és a Corvinus friss diplomásai keresnek a legjobban. A részleteket itt olvashatjátok. A gazdaságtudományi képzések rangsorát itt találjátok, az oktatói teljesítményről pedig itt olvashattok részletesen.

Ezek az ország legjobb középiskolái

Az utóbbi hetekben a HVG 2014-es középiskolai rangsorát dolgoztuk fel: itt az összes, erről szóló cikkünket megtaláljátok. Olvashattok többek között a legjobb egyházi, alapítványi és vidéki iskolákról, de az összesített rangsorról is.

Ilyen a pedagógusok kollektív szerződése

Múlt hét pénteken aláírta a 123 ezer pedagógust és iskolai dolgozót érintő kollektív szerződést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik): a dokumentum alapján a tanárok túlóradíjat kapnak, a 32 óra kötött munkaidőt pedig nem kell feltétlenül az iskolában tölteniük. A részleteket itt találjátok, a Pedagógusok Demokratikusz Szakszervezetének (PDSZ) reakcióját pedig itt olvashatjátok.

Eldőlt: kapnak túlóradíjat januártól a pedagógusok
Stiller Ákos

Nem tárgyalta a kormány a felsőoktatási stratégiát

Nem a Felsőoktatási Kerekasztal által szeptemberben elfogadott felsőoktatási stratégiát, hanem a kerekasztal eddigi munkájáról készült jelentést tárgyalta szerdai ülésén a kormány. A dokumentum négy kategóriába osztaná az intézményeket, átalakítaná a felsőoktatási intézmények finanszírozását és bevezetné a kancelláriarendszert.

A Népszabadság információi szerint a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár és csapata által készített stratégiát Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárigyekszik "megfúrni".

A kormány az illetékes tárcákat most azzal bízta meg, hogy háttértanulmányokat állítsanak össze a tárgyalt kérdésekről - ha ezek elkészültek, december folyamán ismét tárgyalhatják a jelentést. A részleteket itt olvashatjátok, a Hallgatói Hálózat és az Oktatói Hálózat közös reakcióját pedig itt találjátok.

A legfontosabb tudnivalók a 2014-es felvételiről

Központi ponthatár a népszerű 16 szakon, emelkedő minimumponthatár, több szakon kötelező emelt szintű érettségi - ez vár azokra, akik 2014-ben felvételiznek egyetemre, főiskolára. Összegyűjtöttük az - eddig bejelentett - legfontosabb változásokat: cikkünket itt olvashatjátok.

Minden a külföldi továbbtanulásról

Cikksorozatban mutatjuk be az egyes országok felsőoktatási rendszerét és a jelentkezés feltételeit: a legújabb, Írországról szóló részt itt olvashatjátok.

A dublini Trinity College: Írországban is tandíjmentes az első alapképzés
Wikipedia

Havi 40 ezer forintos ösztöndíjra pályázhatnak a hátrányos helyzetű hallgatók

Hátrányos helyzetű, önköltséges szakon tanuló, nappali, esti vagy levelező tagozatos hallgatók jelentkezhetnek az Út a diplomához programra, amely önköltség-támogatást és ösztöndíjat is biztosít. A határidő december 23., a részleteket itt találjátok.

Ilyen lesz a diplomás gyed

2014-től a nappali tagozatos egyetemisták, főiskolások is jogosultak lesznek a gyermekgondozási díjra, a gyermek egyéves koráig. A legfontosabb kérdéseket a diplomás gyedről itt válaszoltuk meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.