Három főiskolán talált szabálytalanságokat az Állami Számvevőszék

Három főiskolán talált gazdálkodási szabálytalanságokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

  • MTI
MTI Fotó: Bugány János

A közlemény szerint az ÁSZ befejezte a Kecskeméti Főiskola, a Szolnoki Főiskola és az Eötvös József Főiskola utóellenőrzését, és megállapította, hogy az intézkedési tervekben meghatározott feladatok jelentős részét egyik intézmény sem hajtotta végre, így nem biztosították a közpénzekkel való gazdálkodás elszámoltathatóságát és az átláthatóságot. Az ÁSZ által azonosított szabálytalanságok egy része továbbra is fennállt.

Kifejtették, hogy a 2015. február 24. és 2016. július 1. közötti időszakra vonatkozó utóellenőrzés megállapította, hogy a Kecskeméti Főiskola - a Neumann János Egyetem egyik jogelődje - egyebek mellett nem újította meg a gazdálkodási, a vagyongazdálkodási, a leltározási és az önköltségszámítási szabályzatát, ezzel nem biztosította az elszámoltathatóság feltételeit, és nem dolgozta ki a likviditási tervet sem.

A 2014. július 31. és 2016. július 1. közötti vizsgált időszakban a Szolnoki Főiskola - a Neumann János Egyetem másik jogelődje - más mellett nem biztosította rendszeresen a pénzügyi és vagyongazdálkodásnak a folyamatába épített és a vezetői ellenőrzését sem. Az éves ellenőrzési terveket nem hajtotta végre teljes körűen, így nem valósult meg maradéktalanul a belső kontrollrendszer jogszabályoknak megfelelő működtetése - tették hozzá.

A 2015. február 24. és 2017. május 30. közötti vizsgált időszakban az Eötvös József Főiskola sem gondoskodott a belső kontrollrendszer megfelelő működéséről. A szolgáltatási díjakat nem támasztotta alá önköltségszámítás és az egyes tevékenységhez kapcsolódó utókalkulációt nem készítették el. Mindemellett a tervszerű és megalapozott vagyongazdálkodás megvalósításához nem készítettek vagyongazdálkodási tervet - írta az ÁSZ.

Az ÁSZ 2014-ben és 2015-ben végezte el mind a 28 állami és két egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény átfogó ellenőrzését.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.