Három diploma mellé doktori címet is akar szerezni Kovács Ágnes

Meg akarja szerezni a doktori címet 2000-es sydneyi olimpia bajnoka, a világ- és Európa-bajnok úszónő, Kovács Ágnes.

  • Eduline
A TF - itt szeretne doktori címet szerezni Kovács Ágnes
Stiller Ákos

Meg akarja szerezni a doktori címet 2000-es sydneyi olimpia bajnoka, a világ- és Európa-bajnok úszónő, Kovács Ágnes. Az elmúlt két évben legfőképpen kisfia, Gábor Dominik kötötte le a magyar úszósport közelmúltbeli sztárjának mindennapjait, akinek elmondása szerint gyermeke születése óta 180 fokban változott az élete, bár az otthoni babázás mellett is voltak "sportos" feladatai, mint például a tavalyi debreceni úszó Eb píáros vezetői posztja.

Idén a bajnoknő új kihívásokat megcélozva határozott úgy, hogy doktori fokozatot szerez a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi karán (TF).

"Mindig is szerepelt hosszú távú terveim között, hogy egyszer doktori képesítésem is legyen. Az élsport mellett számomra mindig is fontos volt a tanulás" - mondta el az MTI-nek Kovács Ágnes, aki első diplomáját Amerikában szerezte az Arizona State Universityn marketing-kommunikáció szakon, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett el másoddiplomás képzést közgazdász-szociológus szakon, illetve a TF-en jutott edzői képesítéshez. Angolul felsőfokon beszél, olaszból pedig középfokú nyelvvizsgája van.

"A doktori iskolába tavasszal jelentkeztem, nyár elején volt írásbeli és szóbeli felvételi, a jó hírt pedig, hogy felvételt nyertem, nyár közepén tudtam meg - mondta az MTI-nek. - A doktorihoz nem csupán a megadott kurzusokat kell elvégezni, hanem mellette számos publikációt kell írni, előadásokat tartani, illetve el kell készíteni a doktori disszertációt. Az én értekezésem címe: Élsportolók és média a társadalomban a 21. század elején Magyarországon."

Kovács Ágnes számára a doktori képzés előadásai kedden kezdődtek el. A közeljövőben visszatérését tervezi a TF-re is, ahol 2009-től 2011-ig, egészen a szülésig az intézmény kommunikációs felelőse, illetve előadó tanára volt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.