Hány államilag támogatott félév van? A legfontosabb kérdések

Hány államilag finanszírozott félévvel gazdálkodhattok? Összegyűjtöttünk mindent, amit az államilag támogatott félévekről tudnotok kell.

  • Eduline
Shutterstock

Hány államilag támogatott félévem van?

Összesen 12 állami félévetek van, ezeket felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan képzésen, valamint mesterképzésen használhatjátok fel. Azok, akik osztatlan képzésre jelentkeztek, és a képzésük időtartama meghaladja a tíz félévet, például általános orvosi szakra járnak, 14 állami félévvel gazdálkodhatnak.

Akár több évet is csúszhatok a diploma megszerzésével?

Alapszabály, hogy csak két félévet csúszhattok, ha az állami támogatást meg akarjátok tartani. Egy hároméves alapszak végén hiába van még hat állami félévetek, ebből az adott képzésen csak kettőt használhattok fel, utána átkerültök önköltséges formára. Persze az így megmaradt négy félévet egy másik képzésen még elhasználhatjátok.

Elkezdtem egy alapképzést, de nem fejeztem be. A második alapképzésemen hány félévet használhatok fel?

Ez attól függ, hogy az első képzésen hány állami félévet használtatok fel, és hogy hány féléves a második képzés. Ha például elhasználtatok négy félévet az első képzésen, és jelentkeztetek egy másik - hat féléves - szakra, akkor a második szakon még mind a nyolc féléveteket felhasználhatjátok. Ha az elsőre öt félév ment el, akkor már csak hét félévetek maradt.

Párhuzamos képzésen is szerezhetek két diplomát?

Igen, így is ki lehet gazdálkodni két diplomát az államilag támogatott félévekből. Fontos viszont, hogy a képzésre fordított féléveket, és nem a felsőoktatásban töltött féléveket támogatják. Ez azt jelenti, hogy hiába végzitek el a két alapképzést párhuzamosan mondjuk négy év alatt, akkor is felhasználtátok mind a tizenkét félévet.

A diploma megszerzése után elvégezhetek még egy alapszakot?

Most már akkor is kaphattok állami helyet, ha már van az adott képzési szinten egy diplomátok. Ilyenkor az állami félévek pont úgy fogynak, ahogy az előbb leírtuk: egy hároméves alapképzés utána még pont belefér a 12 félévetekbe egy második alapképzés. Ilyenkor érdemes mérlegelni, hogy akartok-e mesterszakot, és ha igen, akkor kiszámolni, hogy melyik képzés a drágább. Lehet, hogy megéri a mesterszakra tartogatni az állami féléveket.

Mennyi ideig kell Magyarországon dolgozni a diplomaszerzés után?

Ha aláírjátok a hallgatói nyilatkozatot, azzal két dolgot vállaltok: a képzési idő másfélszeresén belül oklevelet kell szereznetek az adott képzésen, másrészt az ezt követő húsz éven belül a tanulmányokkal megegyező ideig hazai munkaviszonyt kell folytatnotok. Egy szemeszter öt hónapnak, vagyis 150 napnak felel meg, tehát egy hároméves alapképzés esetében 900 napot kell itthon dolgoznotok. Emellett munkaviszonynak számít a TGYÁS, a GYES és a GYED, illetve a munkanélküli segély folyósításának időtartama is.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.