Komoly kutatások eredményeit hamisította meg, és a fals információk alapján írt tanulmányokat egy harvardi...
Komoly kutatások eredményeit hamisította meg, és a fals információk alapján írt tanulmányokat egy harvardi pszichológiaprofesszor. Marc Hauser lebukott, és otthagyta az egyetemet, de vizsgálat indult ellene – adta hírül a Daily Mail.
Az 52 éves tudós az emberi képességek evolúciós gyökereit vizsgálta a Harvardon, többek között majomkísérletekkel foglalkozott. Egy alkalommal azt állította, az állatok képesek szótagokat megtanulni, majd ezt a hamis információt hivatalos kutatási adatként tüntette fel.
A hónapokig elhúzódó vizsgálat megállapította, hogy a tanulmányt, amely azt taglalta, hogy a majmok el tudják sajátítani a különböző nyelvi mintákat, semmiféle kézzelfogható eredmény nem támasztotta alá. Vagyis a professzor nem használt megfelelő mintát a kutatáshoz, ehelyett véletlenszerű állati reakciókat tüntetett fel bizonyítékként.
Az Office of Research Integrity összesen hat olyan tanulmányt talált, amelyben a professzor manipulált adatokkal dolgozott, de több olyan anyagot is lefoglaltak, amelyek még nem kerültek nyomdába. A kutatásokért egyébként több állami szerv, többek között az egészségügyi minisztérium is komoly anyagi támogatást adott a professzornak.
Marc Hauser nem ért egyet a vizsgálat eredményével. „Hibát követtem el, de csak azért, mert nem ellenőriztem személyesen a kutatási munkálatokat. De mint laborvezetőnek, nekem kell elvinni a balhét a munkatársaim helyett is” – mondta a tudós, aki tagadja, hogy csalt volna.
Marc Hauser jelenleg egy alternatív iskolában dolgozik, ahol sajátos nevelési igényű diákokkal foglalkozik. A következő három évben egyáltalán nem kutathat, utána pedig felügyelet mellett folytathatja korábban megkezdett munkáját. Nem ez az egyetlen botrány a Harvardon - százhuszonöt hallgatót gyanúsítanak csalással. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
