Komoly kutatások eredményeit hamisította meg, és a fals információk alapján írt tanulmányokat egy harvardi...
Komoly kutatások eredményeit hamisította meg, és a fals információk alapján írt tanulmányokat egy harvardi pszichológiaprofesszor. Marc Hauser lebukott, és otthagyta az egyetemet, de vizsgálat indult ellene – adta hírül a Daily Mail.
Az 52 éves tudós az emberi képességek evolúciós gyökereit vizsgálta a Harvardon, többek között majomkísérletekkel foglalkozott. Egy alkalommal azt állította, az állatok képesek szótagokat megtanulni, majd ezt a hamis információt hivatalos kutatási adatként tüntette fel.
A hónapokig elhúzódó vizsgálat megállapította, hogy a tanulmányt, amely azt taglalta, hogy a majmok el tudják sajátítani a különböző nyelvi mintákat, semmiféle kézzelfogható eredmény nem támasztotta alá. Vagyis a professzor nem használt megfelelő mintát a kutatáshoz, ehelyett véletlenszerű állati reakciókat tüntetett fel bizonyítékként.
Az Office of Research Integrity összesen hat olyan tanulmányt talált, amelyben a professzor manipulált adatokkal dolgozott, de több olyan anyagot is lefoglaltak, amelyek még nem kerültek nyomdába. A kutatásokért egyébként több állami szerv, többek között az egészségügyi minisztérium is komoly anyagi támogatást adott a professzornak.
Marc Hauser nem ért egyet a vizsgálat eredményével. „Hibát követtem el, de csak azért, mert nem ellenőriztem személyesen a kutatási munkálatokat. De mint laborvezetőnek, nekem kell elvinni a balhét a munkatársaim helyett is” – mondta a tudós, aki tagadja, hogy csalt volna.
Marc Hauser jelenleg egy alternatív iskolában dolgozik, ahol sajátos nevelési igényű diákokkal foglalkozik. A következő három évben egyáltalán nem kutathat, utána pedig felügyelet mellett folytathatja korábban megkezdett munkáját. Nem ez az egyetlen botrány a Harvardon - százhuszonöt hallgatót gyanúsítanak csalással. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
