Újabb botrány az elitegyetemen: hamis adatokkal trükközött a professzor
Komoly kutatások eredményeit hamisította meg, és a fals információk alapján írt tanulmányokat egy harvardi...
Eduline
Marc Hauser
YouTube
Komoly kutatások eredményeit hamisította meg, és a fals információk alapján írt tanulmányokat egy harvardi pszichológiaprofesszor. Marc Hauser lebukott, és otthagyta az egyetemet, de vizsgálat indult ellene – adta hírül a Daily Mail.
Az 52 éves tudós az emberi képességek evolúciós gyökereit vizsgálta a Harvardon, többek között majomkísérletekkel foglalkozott. Egy alkalommal azt állította, az állatok képesek szótagokat megtanulni, majd ezt a hamis információt hivatalos kutatási adatként tüntette fel.
A hónapokig elhúzódó vizsgálat megállapította, hogy a tanulmányt, amely azt taglalta, hogy a majmok el tudják sajátítani a különböző nyelvi mintákat, semmiféle kézzelfogható eredmény nem támasztotta alá. Vagyis a professzor nem használt megfelelő mintát a kutatáshoz, ehelyett véletlenszerű állati reakciókat tüntetett fel bizonyítékként.
Az Office of Research Integrity összesen hat olyan tanulmányt talált, amelyben a professzor manipulált adatokkal dolgozott, de több olyan anyagot is lefoglaltak, amelyek még nem kerültek nyomdába. A kutatásokért egyébként több állami szerv, többek között az egészségügyi minisztérium is komoly anyagi támogatást adott a professzornak.
Marc Hauser nem ért egyet a vizsgálat eredményével. „Hibát követtem el, de csak azért, mert nem ellenőriztem személyesen a kutatási munkálatokat. De mint laborvezetőnek, nekem kell elvinni a balhét a munkatársaim helyett is” – mondta a tudós, aki tagadja, hogy csalt volna.
Marc Hauser jelenleg egy alternatív iskolában dolgozik, ahol sajátos nevelési igényű diákokkal foglalkozik. A következő három évben egyáltalán nem kutathat, utána pedig felügyelet mellett folytathatja korábban megkezdett munkáját. Nem ez az egyetlen botrány a Harvardon - százhuszonöt hallgatót gyanúsítanak csalással. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
