„Ez még egy felnőttnek is sok” - ilyen durva órarendeket kaptak idén a diákok
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
Hallgatói szerződés - nem rajonganak érte a hallgatók, a HÖOK sem
Fazekas István
A csapból is ez folyik. Mi ez a hallgatói szerződés?
A neve igazából hallgatói ösztöndíjszerződés, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár
a múlt heti zárószavazás előtt átkeresztelte
, a képviselők pedig rábólintottak. A rendszer lényege, hogy csak akkor tanulhattok állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal, ha aláírjátok a szerződést. Az állam azt vállalja, hogy állja a tanulmányaitok költségeit, ti pedig azt, hogy időben megszerzitek a diplomát, és hogy adott ideig Magyarországon fogtok dolgozni.
Hány évig kell itthon dolgozni?
A képlet egyszerű: kettővel be kell szorozni a felhasznált állami félévek számát. Ha például három évig tanultatok állami ösztöndíjasként, akkor hat évet kell ledolgoznotok – mindezt a diploma megszerzésétől számított húsz éven belül.
Az is számít, ha az egyetem mellett munkát vállalok?
Nem, csak a diploma megszerzése után végzett munka számít - hiába dolgozzátok végig az egyetem, főiskola három-öt évét.
Hároméves alapszakra jelentkeztem. Akkor egyhuzamban kell hat évig itthon dolgoznom?
Nem, ennyire azért nem vaskalapos a jogszabály – több részletben is teljesíthetitek a feltételeket, a lényeg csak annyi, hogy húsz éven belül meglegyen a hat, hét, tíz vagy tizenkét év.
Állást nem biztosítanak?
Nem. A módosított felsőoktatási törvény úgy fogalmaz, hogy „a magyar állam foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerére támaszkodva törekedni kell arra, hogy a magyar állami (rész) ösztöndíjas hallgató számára a magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzés befejezését követően megfelelő munkalehetőséget biztosítson”. Ez önmagában nem sokat jelent.
És ha feketén dolgoztat a főnököm?
Az baj, a törvény ugyanis külön kiemeli, hogy csak a „magyar munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszony”, „munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony” és „magyar joghatóság alatti vállalkozási tevékenység” számít.
Akkor mit csináljak? Mi van, ha én mégis külföldön akarok dolgozni?
Akkor fizetni kell: az igénybe vett ösztöndíjnak vagy részösztöndíjnak a meghatározott napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét kell visszautalni az államnak.
Akkor is fizetni kell, ha nem szerzem meg időben a diplomát?
Igen. Ha a képzési idő másfélszeresén belül – vagyis egy hároméves alapképzés esetén maximum négy és fél év után – nem sikerül megszerezni az oklevelet, az ösztöndíj vagy részösztöndíj 50 százalékát vissza kell fizetni az államnak.
Biztos van kivétel is. Mindig van kivétel.
Itt is van. Azok például gyorsan letudják a kötelezettségeiket, akik önkéntes katonai szolgálatot vállalnak – náluk egy év munkaviszony kettőnek számít. A szomszédos országokban élő, de valamelyik magyar egyetemen vagy főiskolán diplomát szerző pályakezdők nemcsak Magyarországon, hanem lakhelyükön is dolgozhatnak.
A hitéleti képzésben részt vevőkre is lazább szabályok vonatkoznak, náluk nincs kötelező belföldi munkavállalás, akkor viszont fizetniük kell, ha nem szereznek időben diplomát.
Más kiskapu nincs?
De van: a halmozottan hátrányos helyzetűeknek nem kell teljesíteni a feltételeket, ahogy azoknak a nőknek sem, akik legalább három gyermeket vállalnak.
A kötelezettség vagy annak egy részének teljesítése alól azokat is mentesíthetik, akik megváltozott munkaképességűek, tartósan betegek, balesetet szenvedtek, két vagy több gyermekük van (egy gyermeket azonban csak az egyik szülőnél lehet „beszámítani”).
Egyéb?
Az alapszabály tehát az, hogy a képzési idő másfélszerese alatt meg kell szerezni a diplomát, különben fizetni kell. Kivétel azért van: ha külföldi felsőoktatási intézményben tanultok közben, vagy beiratkoztok egy nyelvtanfolyamra, hogy teljesíteni tudjátok a nyelvvizsga-követelményt, nem ketyeg az óra (de ezt külön kérvényezni kell).
Mikor kell aláírni a szerződést?
Beiratkozáskor.
Mi van, ha több szakot végzek egyszerre?
Ha két BSc-diplomát szereztek egyszerre (most még erre lehetőségetek van, később megszűnik ez a kiskapu), akkor nem hat, hanem tizenkét évig kell Magyarországon dolgozni, a törvényben ugyanis az áll, hogy a „kötelezettségeket képzésenként teljesíteni kell”.
MTI Fotó: Bugány János
Egy összegben kell visszafizetni a pénzt?
Kérhettek részletfizetést: ha ötmillió forint alatti összegről van szó, tíz évre, ha ötmillió forint feletti összeget kell visszafizetni, tizenöt évre.
Honnan tudja az állam, hogy hol vállaltam munkát?
Azzal, hogy aláírjátok a szerződést, hozzájárultok, hogy a hallgatói szerződések nyilvántartásért felelős szerv kikérje az adataitokat az önkormányzattól, a munkaügyi központoktól, az államkincstártól, az egészségbiztosítótól, a NAV-tól és még hosszan sorolhatnánk.
Mit csinálnak, ha nem fizetek?
Akkor az adóhatóság lép akcióba.
Van ilyen szerződés máshol is?
Mi – hosszas kutatás után – egyetlen olyan európai országot találtunk, ahol hasonló szerződést íratnak alá az egyetemistákkal, a szabályok azonban még ott is puhábbak. Fehéroroszországban is belföldi munkavállalásra kötelezik az állam pénzén tanulókat, ott azonban a végzetteket maga az állam „közvetíti ki”, a „ledolgozás” időtartama pedig mindössze két év. A fehérorosz rendszerről itt olvashattok.
Kik járnak a legrosszabbul ezzel az egésszel?
A részösztöndíjasok (nem véletlen, hogy kevesen jelentkeztek erre az új finanszírozási formára. A kormány inkább úgy döntött, két részösztöndíjas helyből csinál egy teljes ösztöndíjast). A részösztöndíjasok a képzési költségek felét – egy mérnökinformatikus szakos hallgató például 300 ezer helyett 150 ezret fizet szemeszterenként – állják, ennek ellenére ugyanannyi ideig kell Magyarországon dolgozniuk a diploma megszerzése után, mint a teljes ösztöndíjasoknak.
Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ha megszegik a szerződést, a képzési költségeknek csak a felét kell visszafizetniük, ha pedig az előírt idő másfélszeresén belül nem szerzik meg az oklevelet, a negyedét. Egy kis matek: a hét féléves mérnökinformatikus szakon a részösztöndíjasoknak összesen 1 050 000 forintot kell fizetniük a tanulásért. Ha a végzés utáni húsz évben nem dolgoznak legalább hét évig itthon, 525 ezer forintot kell fizetniük, míg ha nem diplomáznak időben, 262 500 forintot kénytelenek átutalni az államnak.
