Mit akar a Hallgatói Hálózat?

Sokuknak a minisztériumi „hátsószobás egyeztetések” szúrják szemét, mások azt szeretnék, hogy a kormány ne „átláthatatlan és antidemokratikus módon, kizárólag gazdasági szempontok” alapján döntsön a felsőoktatás jövőjéről. Skandálva fojtották a szót az Oktatási Hivatal (OH) vezetőjébe a Hallgatói Hálózat tagjai péntek délelőtt, az Educatio-kiállításon. Kik ők, és mik a céljaik?

  • Szabó Fruzsina

„Velünk beszéljenek, ne rólunk”, „a tanulás nem luxus”, „ezt a forradalmat kitilthatod az egyetemről, de az üzenőfalad tele lesz vele” – június közepén még ilyen transzparensekkel tiltakozott a kormány oktatáspolitikája ellen a Hallgatói Hálózat (HaHa), amely péntek délelőtt bekiabálásokkal zavarta meg Princzinger Péter OH-elnök beszédét az Educatio-kiállításon.

A többségében budapesti egyetemek hallgatóiból és oktatóiból álló csoport 2011 tavaszán jött létre – azután, hogy kiszivárgott egy olyan minisztériumi tervezet, amely az állami egyetemek és főiskolák számát a jelenlegi felére csökkentette volna, megszüntetve többek között a Budapesti Corvinus Egyetem, az Óbudai Egyetem, valamint a kaposvári és a győri egyetem önállóságát.

„Ez a reform mindannyiunkat érinteni fog”

A csoport először Facebook-oldalán foglalta össze a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos álláspontját: nem tartják elfogadhatónak a kormányzati döntéshozatal módját, mert „átláthatatlan és antidemokratikus”, és mert „kizárólag a gazdasági racionalizáció és politikai szempontok irányítják”. Azt szerették volna elérni, hogy az oktatási államtitkárság az új felsőoktatási törvényt a hallgatók és az oktatók bevonásával készítse el.

"Ez a mozgósítás egy hosszútávú, hatékony hallgatói érdekképviselet kialakításának az első lépése. Úgy érezzük, hogy a nyomásgyakorlás hagyományos eszközei hatástalanok, fontos az összegyetemi összefogás, mert ez a reform mindannyiunkat érinteni fog" – írták. A Hallgatói Hálózatnak a Facebookon több mint 1300 követője van, egyik decemberi előadásukon körülbelül negyven-ötvenen vettek részt.

A Corvinustól a millás tüntetésig

A HaHa már első megmozdulásával - amelyet a rendvédelmi szakszervezetek júniusi tüntetésével egy napon tartottak - nagy port kavart: eredetileg egy éjszakai kerekasztal-beszélgetést szerveztek a Corvinus Fővám téri épületében, Mészáros Tamás akkori rektor azonban a program túlpolitizáltságára és technikai problémákra hivatkozva nem engedélyezte, hogy a campuson tartsák meg a fórumot.

A demonstrációt – amelyen körülbelül százötven-kétszáz egyetemista vett részt - végül a Fővám térre költöztették ki, a vitafórumot pedig a Múzeum utcai Kossuth Klubban tartották meg, ahol Radó Péter oktatáskutató és Tamás Gáspár Miklós filozófus mellett több ELTE-s, BME-s és corvinusos oktató és hallgató beszélt a kormány felsőoktatási terveiről.

A Polgár Dóra-történet

A Hallgatói Hálózat később a szakszervezetek október eleji D-Day tüntetéssorozatához is csatlakozott, ahol a csoport nevében egy corvinusos hallgató mondott beszédet. Polgár Dóra később több hírportálnak és lapnak – köztük az eduline-nak – is nyilatkozott, október végén mégis szakított a szervezettel.

A hallgatói csoport Facebook-oldalán akkor azt írta, hogy a szervezet „a kezdetektől fogva az egyetemisták felrázását tűzte ki céljául, és független a pártpolitikától. A politika számunkra kezdetektől fogva a diákok önszerveződését és saját ügyeikért való kiállását jelenti, célunk továbbra is az egyetemisták felrázása, a helyi és diákügyek felkarolása”. Polgár Dóra viszont nem értett egyet a magát politikától távol tartani próbáló mentalistással, "nem hiszek benne, hogy így érdemi eredményeket el lehet érni" - mondta.

Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért által szervezett október 23-i tüntetésen így már Papp Réka Kinga, az Eötvös Loránd Tudományegyetem médiszakos végzett hallgatója mondott beszédeta szervezet részt vett az Operaház előtt tartott, január 2-i demonstráción is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.