„Velünk beszéljenek, ne rólunk”, „a tanulás nem luxus”, „ezt a forradalmat kitilthatod az egyetemről, de az üzenőfalad tele lesz vele” – június közepén még ilyen transzparensekkel tiltakozott a kormány oktatáspolitikája ellen a Hallgatói Hálózat (HaHa), amely péntek délelőtt bekiabálásokkal zavarta meg Princzinger Péter OH-elnök beszédét az Educatio-kiállításon.
A többségében budapesti egyetemek hallgatóiból és oktatóiból álló csoport 2011 tavaszán jött létre – azután, hogy kiszivárgott egy olyan minisztériumi tervezet, amely az állami egyetemek és főiskolák számát a jelenlegi felére csökkentette volna, megszüntetve többek között a Budapesti Corvinus Egyetem, az Óbudai Egyetem, valamint a kaposvári és a győri egyetem önállóságát.
„Ez a reform mindannyiunkat érinteni fog”
A csoport először Facebook-oldalán foglalta össze a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos álláspontját: nem tartják elfogadhatónak a kormányzati döntéshozatal módját, mert „átláthatatlan és antidemokratikus”, és mert „kizárólag a gazdasági racionalizáció és politikai szempontok irányítják”. Azt szerették volna elérni, hogy az oktatási államtitkárság az új felsőoktatási törvényt a hallgatók és az oktatók bevonásával készítse el.
"Ez a mozgósítás egy hosszútávú, hatékony hallgatói érdekképviselet kialakításának az első lépése. Úgy érezzük, hogy a nyomásgyakorlás hagyományos eszközei hatástalanok, fontos az összegyetemi összefogás, mert ez a reform mindannyiunkat érinteni fog" – írták. A Hallgatói Hálózatnak a Facebookon több mint 1300 követője van, egyik decemberi előadásukon körülbelül negyven-ötvenen vettek részt.
A Corvinustól a millás tüntetésig
A HaHa már első megmozdulásával - amelyet a rendvédelmi szakszervezetek júniusi tüntetésével egy napon tartottak - nagy port kavart: eredetileg egy éjszakai kerekasztal-beszélgetést szerveztek a Corvinus Fővám téri épületében, Mészáros Tamás akkori rektor azonban a program túlpolitizáltságára és technikai problémákra hivatkozva nem engedélyezte, hogy a campuson tartsák meg a fórumot.
A demonstrációt – amelyen körülbelül százötven-kétszáz egyetemista vett részt - végül a Fővám térre költöztették ki, a vitafórumot pedig a Múzeum utcai Kossuth Klubban tartották meg, ahol Radó Péter oktatáskutató és Tamás Gáspár Miklós filozófus mellett több ELTE-s, BME-s és corvinusos oktató és hallgató beszélt a kormány felsőoktatási terveiről.
A Polgár Dóra-történet
A Hallgatói Hálózat később a szakszervezetek október eleji D-Day tüntetéssorozatához is csatlakozott, ahol a csoport nevében egy corvinusos hallgató mondott beszédet. Polgár Dóra később több hírportálnak és lapnak – köztük az eduline-nak – is nyilatkozott, október végén mégis szakított a szervezettel.
A hallgatói csoport Facebook-oldalán akkor azt írta, hogy a szervezet „a kezdetektől fogva az egyetemisták felrázását tűzte ki céljául, és független a pártpolitikától. A politika számunkra kezdetektől fogva a diákok önszerveződését és saját ügyeikért való kiállását jelenti, célunk továbbra is az egyetemisták felrázása, a helyi és diákügyek felkarolása”. Polgár Dóra viszont nem értett egyet a magát politikától távol tartani próbáló mentalistással, "nem hiszek benne, hogy így érdemi eredményeket el lehet érni" - mondta.
Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért által szervezett október 23-i tüntetésen így már Papp Réka Kinga, az Eötvös Loránd Tudományegyetem médiszakos végzett hallgatója mondott beszédet, a szervezet részt vett az Operaház előtt tartott, január 2-i demonstráción is.
