Idén is több egyetemen fennakadások voltak, illetve vannak a Neptun-rendszerben, vagyis azon az online felületen...
Idén is több egyetemen fennakadások voltak, illetve vannak a Neptun-rendszerben, vagyis azon az online felületen, ahol a hallgatók sok más ügyük elintézése mellett összeállítják az órarendjüket - adta hírül az InfoRádió. Mire kell figyelnetek friss egyetemistaként, főiskolásként? Hány kreditet kell félévenként elvégeznetek? Mi az a Neptun, és mit írtok alá a hallgatói nyilatkozatban? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Az InfoRádió úgy értesült, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mesterszakos hallgatók nem tudták felvenni a tantárgyaikat, mert a rendszer túlterhelt volt, és be sem engedte őket. A Budapesti Corvinus Egyetemen az okozott problémát, hogy az elsőéves hallgatókat írásos beiratkozásra is kötelezték, ennek átvezetése a Neptunba azonban időt vesz igénybe. Mire elkészültek vele, a felsőbbévesek több tantárgyat elhappoltak a gólyák elől.
Az ELTE-n is nagyon sok gond van a Neptunnal - panaszkodott az egyik hallgató. Elmondta: hiányolják a rendszerből a dinamikus órarendet. Ez azt jelenti, hogy eddig az órarendek összeállításánál egy táblázatban vizuálisan nyomon követhették a tantárgyak, kreditek felvételét. A Neptun ezt nem teszi lehetővé, ami a későbbiekben nagy káoszhoz szokott vezetni.
Emellett gyakran előfordul, hogy összeomlik a rendszer a tárgyfelvételi időszakban. Ez főként azokban az intézményekben jellemző, ahol versenyjelentkezés folyik, vagyis azok kerülhetnek be egy-egy órára, akik elég gyorsan kijelölték az általuk preferált kurzust. A rendszer a csúcsidőben nem bírja a terhelést, a hallgatók pedig teljesen ad hoc jelleggel tudják csak felvenni a kurzusokat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
