Ha Lánczit akarja a Corvinus, az nem politikai döntés

Az egyetem egyetlen rektorjelöltje 25 éve az egyetem oktatója, egyben a kormányközeli Századvég embere.

  • eduline/mti
Stiller Ákos

A Budapesti Corvinus Egyetem közlése szerint a rektorjelölt megválasztása teljes egészében az intézmény hatásköre, ebbe a folyamatba a politikának nincs beleszólása - közölte az egyetem. Csütörtökön így reagáltak Kunhalmi Ágnesnek, a szocialisták budapesti elnökének szavaira, aki szerint az egész felsőoktatásra rossz fényt vetne, ha Lánczi Andrást, a Századvég vezetőjét neveznék ki a Corvinus rektorának. Az ellenzéki politikus sajtótájékoztatóján a "Fidesz főideológusaként", illetve Orbán Viktor tanácsadójaként jellemezte Lánczi Andrást.

A felsőoktatási intézmény az elhangzottakra azt közölte, hogy a rektori posztra nyílt pályázatot írtak ki, s pályázatot egyetlen jelölt adott be; a pályázó, a 25 éve a Corvinuson (illetve jogelődjében) dolgozó Lánczi András intézetigazgató egyetemi tanár beadványa minden tekintetben megfelelt a kiírás feltételeinek.

Programját nyilvános fórumon ismertette az egyetem polgáraival, s válaszolt a felmerült kérdésekre - közölték, jelezve: a végső döntést az egyetem szenátusa hozza meg április 18-i ülésén.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.