A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné, ha a hallgatói képviselet is megjelenne a felsőoktatási intézményekben megalakuló konzisztóriumokban. A HÖOK elérte, hogy számos szak megmaradhat.
Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke egy szerdai budapesti háttérbeszélgetésen jelezte: a jogköröket tekintve változtatásokat tartanának szükségesnek, mert a felsőoktatási törvény tervezetének jelenlegi változata alkotmányossági problémákat vet fel. A HÖOK elnöke az alaptörvény oktatási-tudományos kérdéseket érintő passzusaira hivatkozva azt mondta: felülvizsgálatot kértek, mert a mostani megfogalmazás szerint sérülne az autonómia. Az új kormányzati ellenőrző szervről szóló cikkünket itt olvashatjátok.
A hallgatói érdekvédő jelezte: bár az elnevezést nem tartják jónak, ilyen tanácsadó testületek működésére vannak nemzetközi példák, és ott jól funkcionálnak.
Már szeptemberben kezdhetnek
Palkovics László felsőoktatási államtitkár április közepén azt mondta: akár már szeptemberben, de legkésőbb a jövő év januárjában megkezdhetik működésüket a felsőoktatási intézmények új típusú tanácsadó testületei, amelyek több területen egyetértési joggal bírnak majd. Az államtitkár a konzisztóriumot olyan társadalmi testületként jellemezte, amelyben a delegáltak nem az egyetem vagy a fenntartó alkalmazottjai. A konzisztóriumot a rektor és a kancellár mellett a fenntartó - az oktatásért felelős miniszter - által felkért, az egyetemmel jogi viszonyban nem, de szakmai viszonyban álló tagok, szakemberek alkotják majd. Egyetértési jogot gyakorolhatna a rektor személyét illetően, az egyetem intézményfejlesztési tervénél, stratégiájánál, a költségvetésnél, a beszámoló elfogadásánál, az egyetemi cégek alapításánál.
Gulyás Tibor egy másik témára kitérve közölte: a felsőoktatási törvény tervezetében a hallgatói jogokat érintő pontokat sikerült tisztázni, és a módosítás az ő jogkörüket nem érinti, megmarad az eddigi rendszer.
A szakstruktúra átalakításáról szólva jelezte: a HÖOK alapvetően államilag támogatott képzésekben gondolkodik, és értékelése szerint komoly eredményeket értek el a képzési jegyzék tervezett módosításánál.
Maradhatnak a szakok
Közlése szerint a HÖOK kezdeményezésére, a szakmai szervezetek és az egészségügyért felelős államtitkárság támogatásával továbbra is meghirdetik az egészségügyi szervező alapszakot. Szintén lehet majd alapképzésen jelentkezni a környezettan szakra, és továbbra is elérhető marad az interkulturális pszichológia és pedagógia mesterképzési szak - a neve azonban társadalmi befogadás tanulmányokra módosul. Továbbra is meghirdethető lesz a vizuális kultúra mesterképzési szak, a szabad bölcsészet alapszak esetében pedig marad a jelenlegi rendszer, és minden specializáció működhet tovább - sorolta.
Kitért arra, hogy a művészetközvetítés képzési területen továbbra is lehet jelentkezni mozgóképkultúra és médiaismeret, képi ábrázolás, kézműves tárgykultúra és környezetkultúra szakra.
A HÖOK folytatja a társadalmi tanulmányok, a műszaki menedzser, valamint a magyar mint idegen nyelv tanári szakkal kapcsolatos tárgyalásokat - jelezte, hozzátéve: szerdán Kecskeméten a műszaki menedzser képzésről az érintett intézmények képviselőivel kerekasztal-beszélgetést tartanak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
