HÖOK: több szak is megmaradhat

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné, ha a hallgatói képviselet is megjelenne a felsőoktatási intézményekben megalakuló konzisztóriumokban. A HÖOK elérte, hogy számos szak megmaradhat.

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke egy szerdai budapesti háttérbeszélgetésen jelezte: a jogköröket tekintve változtatásokat tartanának szükségesnek, mert a felsőoktatási törvény tervezetének jelenlegi változata alkotmányossági problémákat vet fel. A HÖOK elnöke az alaptörvény oktatási-tudományos kérdéseket érintő passzusaira hivatkozva azt mondta: felülvizsgálatot kértek, mert a mostani megfogalmazás szerint sérülne az autonómia. Az új kormányzati ellenőrző szervről szóló cikkünket itt olvashatjátok.

A hallgatói érdekvédő jelezte: bár az elnevezést nem tartják jónak, ilyen tanácsadó testületek működésére vannak nemzetközi példák, és ott jól funkcionálnak.

Már szeptemberben kezdhetnek

Palkovics László felsőoktatási államtitkár április közepén azt mondta: akár már szeptemberben, de legkésőbb a jövő év januárjában megkezdhetik működésüket a felsőoktatási intézmények új típusú tanácsadó testületei, amelyek több területen egyetértési joggal bírnak majd. Az államtitkár a konzisztóriumot olyan társadalmi testületként jellemezte, amelyben a delegáltak nem az egyetem vagy a fenntartó alkalmazottjai. A konzisztóriumot a rektor és a kancellár mellett a fenntartó - az oktatásért felelős miniszter - által felkért, az egyetemmel jogi viszonyban nem, de szakmai viszonyban álló tagok, szakemberek alkotják majd. Egyetértési jogot gyakorolhatna a rektor személyét illetően, az egyetem intézményfejlesztési tervénél, stratégiájánál, a költségvetésnél, a beszámoló elfogadásánál, az egyetemi cégek alapításánál.

A stratégia

Oroszrulett a szakok indítása: teljes lesz a káosz

Felsőoktatási stratégia: kasztrálnák a rektorokat

Újabb átalakítás: a közszolgálati egyetem felé terelnék a hallgatókat

Itt a felsőoktatás újraszabályozása: a szakok 15 százalékát eltörlik

Megszűnhet az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara is

Gulyás Tibor egy másik témára kitérve közölte: a felsőoktatási törvény tervezetében a hallgatói jogokat érintő pontokat sikerült tisztázni, és a módosítás az ő jogkörüket nem érinti, megmarad az eddigi rendszer.

A szakstruktúra átalakításáról szólva jelezte: a HÖOK alapvetően államilag támogatott képzésekben gondolkodik, és értékelése szerint komoly eredményeket értek el a képzési jegyzék tervezett módosításánál.

Maradhatnak a szakok

Közlése szerint a HÖOK kezdeményezésére, a szakmai szervezetek és az egészségügyért felelős államtitkárság támogatásával továbbra is meghirdetik az egészségügyi szervező alapszakot. Szintén lehet majd alapképzésen jelentkezni a környezettan szakra, és továbbra is elérhető marad az interkulturális pszichológia és pedagógia mesterképzési szak - a neve azonban társadalmi befogadás tanulmányokra módosul. Továbbra is meghirdethető lesz a vizuális kultúra mesterképzési szak, a szabad bölcsészet alapszak esetében pedig marad a jelenlegi rendszer, és minden specializáció működhet tovább - sorolta.

Kitért arra, hogy a művészetközvetítés képzési területen továbbra is lehet jelentkezni mozgóképkultúra és médiaismeret, képi ábrázolás, kézműves tárgykultúra és környezetkultúra szakra.

A HÖOK folytatja a társadalmi tanulmányok, a műszaki menedzser, valamint a magyar mint idegen nyelv tanári szakkal kapcsolatos tárgyalásokat - jelezte, hozzátéve: szerdán Kecskeméten a műszaki menedzser képzésről az érintett intézmények képviselőivel kerekasztal-beszélgetést tartanak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.