Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Semmire sem kaptunk választ - összegezte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az emberi...

Semmire sem kaptunk választ - összegezte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az emberi erőforrások miniszterével folytatott keddi megbeszélést az MTI-nek. Balog Zoltán miniszter szerint a HÖOK "nem hallotta meg a kormány hangját" - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Nagy Dávid úgy fogalmazott: kitérő, mellébeszélő monológot hallhattak, aminek sok esetben köze sem volt az adott kérdéshez. Arra a felvetésre, lát-e esélyt a tárgyalások folytatására, azt mondta: eldöntött dolgokról nincs értelme tárgyalni, ha van elmozdulás és belátás a kormány részéről, akkor folytatódhatnak az egyeztetések. Megjegyezte: semmilyen írásos anyagot, felvételi tájékoztatót nem kaptak most sem.
Ugyanakkor "megkaptuk majdnem", hogy az elmúlt nyolc évről is a hallgatók tehetnek, és ők a felelősek a jelenlegi helyzetért - tette hozzá. Kiemelte: nem érzik, hogy ez a mostani helyzet őket nem érintené, hiszen nekik is lesznek gyermekeik, és vannak kisebb testvéreik.
Nagy Dávid szerint attól, hogy a krumplit burgonyának nevezik még krumpli marad, és így van ez a tandíjjal és a keretszámokkal is. Megjegyezte: nem kaptak elfogadható választ a forráskivonásokra sem, és garanciát sem azok megszüntetésére.
Azzal kapcsolatban, hogy a miniszter politikai hátszelet sejt a tiltakozások mögött, azt mondta: ez teljességgel kizárt, a tandíj ellen, akármelyik párt kormányoz, a fiatalság felemelte a szavát, és ez a jövőben is így lesz.
A HÖOK elnöke elmondta, hogy a középiskolások szerdai demonstrációjával párhuzamosan ülősztrájkot kezd a Parlamenttel szemben. A sztrájk addig tart, amíg nem kapnak tájékoztatást a kormányülésen a felsőoktatás témájában elhangzottakról - közölte Nagy Dávid.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.