HÖOK: Jogtalanul sorolta át fizetős képzésre hallgatóit a BGE

A HÖOK és a BGE HÖK úgy véli, hogy az egyetemen jogsértések történtek, ennek orvoslását orvoslására.

  • Eduline
MTI / Beliczay László

A Budapesti Gazdasági Egyetem a 2016. évi átsorolási döntéshozatalakor jogsértő döntések születtek az állami ösztöndíjas hallgatók önköltséges képzésre való átsorolása során - véli a Hallgatói Önkormányzatok Országos konferenciája.

A BGE Hallgatói Önkormányzatának vezetője és a HÖOK elnöke közös levélben  fejezte ki tiltakozását a jogsérelem miatt, és a jogszabályok alapján kéri az intézményt a hallgatók helyzetének rendezésében. A HÖOK a Hallgatók Ügyvédje Program keretében ügyvéd és felsőoktatásban jártas szakértők bevonásával megvizsgálta a BGE HÖK jelzését, ennek eredményeképp ügyvéd által jegyzett állásfoglalás formájában hívta fel a BGE figyelmét a jogsértő eljárásokra.

A BGE részben elismerte a szabályok téves alkalmazását, azonban a szabályzatellenes döntések módosítására csak a jogorvoslatot benyújtó hallgatók tekintetében került sor. A közös közlemény szerint Kiss Viktor – a BGE Hallgatói Önkormányzatának elnöke - szeptember óta próbálja békésen rendezni a helyzetet, azonban az intézmény csak részben, illetve látszatmegoldások szintjén kezeli a helyzetet, érdemi megoldásra nem nyitott, sőt utóbb már a belső szabályok megsértését sem ismerte el.

Amennyibe az egyetem nem orvosolja a problémákat, a hallgatói önkormányzatok az EMMI-nél és az Alapvető Jogok Biztosánál eljárást fognak kezdeményezni.

Gyatra angolsággal reagált Orbán Ráhel az olimpiai pályázat visszavonására

Pedig elvileg angol nyelven tanít a miniszterelnök lánya. Oktatási szakportál lévén most hagyjuk azt, hogy mit jelent a 2024-es olimpiai pályázattól való visszalépés, ez kinek a hibája vagy érdeme, vagy miért nem lesz népszavazás a kérdésről, de ez adja posztunk aktualitását: Orbán Ráhel a Facebook-on osztotta meg nézeteit a pályázat visszavonásáról, angol nyelven.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.