ÁSZ: több hallgatói önkormányzat szabálytalanul működött

Nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért "a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn" - hangzott el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

  • MTI
Fülöp Máté

Makkai Mária felügyeleti vezető közlése szerint noha ezt előírja a törvény, egyik helyen sem igazolták, hogy az intézmény teljes idejű nappali képzésében részt vevő hallgatóinak legalább negyede voksolt a testület megválasztásakor, valamint az érdekképviseletek többsége nem rendelkezett a szenátus által jóváhagyott alapszabállyal.

Jelentésében az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy a felsőoktatási törvény szerint a hallgatói önkormányzat szabályszerű megalakulása a jogosítványok gyakorlásának feltétele. Szólt arról is: a benyújtott dokumentumok alapján látható, hogy az intézmények nem ellenőrizték a hallgatói önkormányzatok törvényes gazdálkodását. 

Emlékeztetett arra: az ÁSZ korábban számos alkalommal ellenőrizte a felsőoktatási intézmények gazdálkodását, ez volt az első alkalom, amikor a hallgatói érdekképviseleteket vizsgálták, célként azt említette, hogy szabályszerű legyen e testületek működése és közpénzfelhasználása.

Holman Magdolna, a számvevőszék főtitkára elmondta: a 27 intézmény közül 19 adott tájékoztatást az ÁSZ felhívására az ügyben megtett intézkedésekről, a többi nyolc esetben kezdeményezték, hogy a Magyar Államkincstár függessze fel a hallgatói normatíva önkormányzatokra fordítandó egy százalékának kifizetését.

Közlése szerint az érintett intézmények: a Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve a Testnevelési Egyetem. Szót arról is, az intézményfenntartót, az Emberi Erőforrások Minisztériumát is tájékoztatta a számvevőszék vizsgálata eredményről és a megtett vagyonmegóvási intézkedésről.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.