Gyurcsány: nem loptam el a sógorom szakdolgozatát

Nemmel válaszolt Gyurcsány Ferenc arra a kérdésre, hogy másolta-e a szakdolgozatát vagy annak egy részét.

  • eduline/mti

Nemmel válaszolt Gyurcsány Ferenc arra a kérdésre, hogy másolta-e a szakdolgozatát vagy annak egy részét. A volt miniszterelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában szerda este azt mondta: diplomamunkájához a forrásanyagok egy részét és az inspirációt a Rozs család balatonfüredi házában szerezte, de nem másolta le akkori sógora szakdolgozatát. A Gyurcsány-szakdolgozatról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok el.

A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kifejtette, a plágium csak úgy bizonyítható, ha két dolgozat megegyezik, mivel azonban mind az ő diplomamunkája, mind egykori sógoráé, Rozs Szabolcsé eltűnt a pécsi egyetemről, az ügyben csak sejtetni vagy gyanúsítgatni lehet.

Ezzel kapcsolatban arra utalt, nem tekinthető hitelesnek az a dokumentum, amelyet a Hír TV Rozs Szabolcs szakdolgozataként mutatott be, mivel az nem hivatalos, nem iktatta az egyetem. Gyurcsány Ferenc szerint az is elképzelhető, hogy az iratot az ő "ellopott" szakdolgozata alapján, utólag állították össze, ismerve 1984-es diplomamunkájának ma is fellelhető bírálatát, az abban megfogalmazott hibákat, hiányosságokat.

Arra a kérdésre, hogy volt-e köze a dolgozatok eltűnéséhez, kilopásához Gyurcsány Ferenc határozottan nemmel válaszolt. A politikus emellett megnyugtatónak nevezte, hogy a Pécsi Tudományegyetem kiterjeszti az intézményben és jogelődeinél tárolt diplomamunkákkal foglalkozó tényfeltáró bizottság feladatkörét, így a testület az ő szakdolgozatának eltűnésével és az azzal kapcsolatos plágiumgyanúval is foglalkozik majd. Szerinte tisztességes és hiteles vizsgálatot csak az egyetem folytathat arról, hogy az ellene felhozott vád igaz-e, bizonyítható-e.

Azt, hogy négy év elteltével a sógoráéval azonos címen adott be szakdolgozatot, nem találta furcsának. Szerinte a témamegjelölés - A Balaton-felvidék szőlészete és borászata - "meglehetősen általános", a család pedig Balatonfüreden lakott.

Gyurcsány Ferenc arra is kitért, hogy dolgozatához a forrásmunkák egy részét és az inspirációt a Rozs család füredi házában szerezte. Azt mondta: azok a családtagok, akik most csaknem harminc év távlatából állítják, hogy ott nem találhatott a témába vágó szakirodalmat, nem mondanak igazat. "Sok anyag volt ott, ebben a témában jó néhány anyag. (...) Szakkönyv, beszámoló, kézirat" - mondta, megjegyezve, egykori sógora is dolgozhatott ezekből.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.